2021. január 6. reggelén Val Demings nem éppen arra készült, hogy délután gázmaszkban fog menekülni azok elől a tüntetők elől, akiket Donald Trump buzdított arra, hogy menjenek el a washingtoni Capitoliumhoz, az amerikai demokrácia fellegvárának számító épületegyütteshez. Pontosan 60 nappal azelőtt, 2020. november 7-én vált hivatalossá, hogy a demokrata jelölt, Joe Biden megnyerte a négy nappal azelőtt tartott amerikai elnökválasztást, demokrata kongresszusi képviselőnőként Val Demings pedig hivatalos volt arra az ülésre, amelyen a szövetségi törvényhozás két háza, a szenátus és a képviselőház hitelesítette a Joe Biden győzelmét szentesítő elektori szavazatokat.

Donald Trump akkor már két hónapja hajtogatta, hogy az elnökválasztást elcsalták, ő pedig soha nem nem lesz hajlandó arra, hogy elismerje az eredményt. Ezt újra kimondta a tüntetésen is, hozzáfűzve, Mike Pence alelnök felelőssége, hogy elutasítsa az elektori szavazatokat.

Hívei a National Mall egyik parkjából, az Ellipsisből indultak útnak a Capitolium felé. A kongresszusi szenátorok és képviselők ülése délután egykor kezdődött, Mike Pence előtte kiadott egy közleményt, hogy nem teljesíti Donald Trump követelésé. Negyed háromra a tüntetők már összetűztek a kivezényelt a Capitolium biztonságáért felelős rendőri erők egységeivel, áttörték a kordont és behatoltak az épületbe.

Lepergett előttem a rendőri karrierem. Minden nap azzal indultam munkába, hogy kitakarítottam a lakásban, hogy ha meghalok, a kollégákat ne fogadja, amikor jönnek a hírrel. Egy pillanatra akkor is hatalmába kerített a tudat, hogy meghalhatok

– emlékezett a történtekre  Val Demings  Orlando egykori rendőrfőkapitányaként az AP hírügynökségnek adott nyilatkozatában. Ő egyike volt azoknak a politikusoknak, akiket utolsók között menekítettek ki, 35-40 demokrata ugyanis a képviselőház üléstermének az erkélyén rekedt, amikor a tüntetők már nekifeszültek az ajtóknak. Több képviselő a padsorok közé bukva keresett fedezéket.

Nem mellesleg ez volt az első alkalom az Egyesült Államok történetében, hogy a washingtoni Capitoliumon valaki konföderációs zászlót lengetett. Az épületegyüttes tíz kilométeres körzetében még soha nem volt konföderációs zászló, még a polgárháború évei, 1861 és 1865 között sem.

A Capitolium ostromában öten haltak meg. Egyikük Ashli Babbitt, a légierő veteránja volt, akit a Capitolium biztonságáért felelős rendőri erők egyik tagja, Michael Byrd lőtt le egy ablakon keresztül. A rendőr ellen nem emeltek vádat, a négy másik halálos áldozat közül egyvalaki kábítószer-túladagolásban, hárman szívroham vagy stroke miatt vesztették életüket. Stroke-ot egy rendőr, Brian Sicknick kapott, aki 138 másik rendőrrel együtt megsérült a Capitolium ostromában. 

Maga Donald Trump egyébként ígérete ellenére nem tartott a híveivel a Capitoliumhoz, Bár kérték, nem hívta be a Nemzeti Gárdát sem, 

Csak órákkal később jelent meg egy előre felvett videó, amelyben felszólította a híveit, hogy csituljanak és térjenek haza, de ne feledjék ezt a napot.

Utóbbi annak a képviselőházi vizsgálóbizottságnak a meghallgatásain derült ki, amelyet a történtek feltárására állítottak fel. A mississippi demokrata Bennie Thompson  vezette vizsgálóbizottság előtt eddig 250 ember tett vallomást, és bár a testület beidézte Donald Trump királycsinálóját és egykor nagy hatalmú tanácsadóját, az egykori Breitbart-vezér Steve Bannont is, ő nem jelent meg. Emiatt egy szövetségi esküdtszék vádat emelt ellene, a Washington Post pedig december 24-én afféle karácsonyi ajándékként szellőztette meg, hogy a vizsgálóbizottság gondolkodik, és nyomozás elindítására akar javaslatot tenni Donald Trump ellen az ügyben.

Ez fordulatot hozhat, a nagy kérdés ugyanis nem az, hogy felelősségre vonják-e a zavargások résztvevőit, hanem hogy tényleg az, hogy a legfőbb ügyész szerepét is betöltő Merrick Garland vezetésével az igazságügyi minisztérium nekimegy-e a felbujtóknak. Magas rangú kormányzati politikusok közül arra eddig senki nem tett célzást, hogy Donald Trump vagy az exelnök környezetéhez tartozó személyek ellen eljárást akarnak indítani 2021. január 6. miatt. Ami már csak azért sem mindegy, mert előfordulhat, hogy Donald Trumpnak a törvény lehetőséget ad még egy elnöki ciklusra, ha esetleg indulni akarna a következő, 2024-es elnökválasztáson. 

Nem is meglepő,  Donald Trump minden lehetséges eszközzel próbálja akadályozni a vizsgálóbizottság munkáját. Egyik utolsó lépése az volt, hogy a legfelsőbb bíróságtól kérte, ne kelljen nyilvánosságra  hoznia mintegy 800 fehér házi dokumentumot a zavargásról. Figyelemre méltó tény ebből a szempontból, hogy Joe Biden élhetne a végrehajtói hatalmával az ügyben, de nem teszi meg, nemzetbiztonsági okokra hivatkozva pedig  nem is szeretné, ha a dokumentumok egy részét nyilvánosságra hoznák. Bírósághoz fordult a Trump-pártiként ismert politikai elemző, az először Magyarországon illusztris karriert befutó Gorka Sebestyén is, aki beperelte a vizsgálóbizottságot és a mobilszolgáltató Verizont, nem akarja ugyanis, hogy a testületben ülő képviselők belenézhessenek a telefonbeszélgetései adataiba.

Bár a Capitolium ostromát egy éve tekintélyes republikánus politikusok is élesen elítélték, jellemző, hogy pártszimpátiától függően az amerikaiak máshogyan látják, ami történt.

– derül ki a YouGovnak a CBS megbízásából készített felméréséből. De ékesszólóan árulkodik a közhangulatról az is, amely szerint a megkérdezettek kétharmada úgy nyilatkozott, hogy veszélyben érzi az amerikai demokráciát. E szerint azzal, amit a zavargás résztvevői műveltek, az amerikaiak 17 százaléka ért egyet, és 83 százaléka utasítja el úgy, hogy egy éve 13, illetve 87 százalék volt az arány.

Ami a felelősségre vonást illeti, eddig 160 ember, az összes gyanúsított körülbelül 20 százaléka vallotta bűnösnek magát. Közülük a legtöbbet, 5 év 3 hónap fegyházat egy 54 éves floridai férfi, Robert Palmer kapta, aki a The New York Times szerint „középkort idéző” kézitusa közben poroltót vágott hozzá egy rendőrhöz a Capitolium nyugati erkélyén. De bűnösnek vallotta magát a hírhedt Qanon-sámán, vagyis Jacob Anthony Chansley is, aki bölényszarvval ékesített fejdíszben, lándzsával a kezében hatolt be az épületkomplexumba, és megúszta 3 és fél év fegyházzal, miután önként feladta magát és vádalkut kötött. A gyanúsítottak közül eddig 275-öt vádolnak a törvényhozás működésének az akadályozásával, 225-öt hivatalos személy elleni erőszakkal, vagyis hogy rendőrökre támadtak, mintegy 300 embernek pedig illetéktelen behatolás és garázdaság miatt kell felelnie a törvény előtt.

Lázadás nem szerepel a hivatalos vádak között, az ügyészek legalábbis mindenhol vigyáznak, nehogy rájuk lehessen sütni a politikai motiváció bélyegét.

Kormányzati becslések szerint körülbelül 2500 ember ellen lehetne vádat emelni szövetségi szintű bűncselekmények miatt, a szövetségi ügynökök eddig több mint 700 letartóztatást hajtottak végre, rengeteg tanú meghallgatása és bejelentés ellenőrzése mellett pedig 14 ezer órányi videófelvételt is gyűjtöttek. Több mint másfél évig fel se állhatnának a székükből, ha ezt szünet nélkül akarnák megnézni.

A Capitolium ostroma mély, azóta sem gyógyuló sebeket ejtett az amerikai társadalmon. Egy felmérésben, amelyet a Momentive készített az Axios megbízásából a megkérdezettek 57 százaléka – a republikánus szavazók fele és minden hetedik demokrata szimpatizáns – mondta azt, hogy néhány éven belül megismétlődhet egy hasonló atrocitás. Hatvanhárom százaléknyian mondták azt, hogy a Capitolium ostroma szerintük megváltoztatta, az amerikaiak hogyan gondolkodnak a demokratikus kormányzásról, közülük minden második szerint ez a változás végérvényes.

Sokaknak egyszerűen elveszett a hite is, 37 százaléknyian legalábbis úgy válaszoltak, hogy nem bíznak többé az amerikai demokráciában (a republikánus szavazók 47, a demokrata szavazók 28 százaléka), velük szemben pedig csak 49 százaléknyian vannak, akik hisznek még, és 10 százaléknyian, akik azt mondták, soha nem volt semmiféle hitük. Azok aránya, akik szerint Joe Biden legitim módon nyerte meg az elnökválasztást, nem változott érdemben. Egy 2021 januári felmérésben a megkérdezettek 58 százaléka gondolta így, most ez csökkent 55 százalékra.

Az évforduló egyébként csendesnek ígérkezik, Donald Trump legalábbis nem mozdul ki Mar-a-Lagóból, a  floridai családi kúriából miatta. Eredetileg úgy volt, hogy ma, az évfordulón tart egy sajtótájékoztatót, de ezt szerdán végül lemondta, állítólag golfparti közben beszélte le róla régi szövetségese, Lindsey Graham dél-karolinai republikánus szenátor. A Republikánus Párt hallhatóan fellégezett a hírre a félidős választások évében, de ami késik, nem múlik, a szivárgó hírek szerint Donald Trump egy hét múlva, január 13-án a nyilvánosság elé akar állni. Mindössze a második sajtótájékoztatója lesz azóta, hogy távoznia kellett a hivatalából.

(Borítókép: A Trump-párti támogatók megrohamozzák az Egyesült Államok Capitoliumát 2021. január 6-án. Fotó: Samuel Corum / Getty Images)