Az Uri Geller Múzeum eklektikus gyűjteményében megannyi kanál található – sok közülük hajlított –, amelyek az izraeli önjelölt médium jellegzetes képességeiről tanúskodnak.
A jaffai, csillogó, tengerre néző állandó tárlat bejáratánál nyugszik a világ legnagyobb acélkanala, amely 16,18 méter hosszú és 11 tonnás. Természetesen hajlított, elvégre a szemfényvesztő védjegye is lehetne.
A kiállítás egy rendkívüli élet és karrier történetét is felidézi, amely a popkultúra öt évtizedén ível át.
„Szegény családból származom, de szupersztár akartam lenni, ezért választottam a rivaldafényt” – mesélte Geller a BBC-nek.
Bennem megvolt, ami másokból hiányzott: az izraeli chutzpah, a pimaszság. Volt merszem odasettenkedni Elton Johnhoz, és megkérdezni: »Készíthetnénk egy közös fotót? Meglátogathatlak?«
Azt mondta: híres emberek beszédtémája volt, akik odavetették a másiknak, hogy „hé, most találkoztam ezzel az Uri Geller nevű fickóval, aki a szemem láttára hajlított el egy kanalat. Hűha!” Szerinte így kezdett el felkapaszkodni a siker létráján.
A karizmatikus showman nemrég töltötte be 75. születésnapját, és nem sokkal korábban nyílt meg egy oszmán kori szappangyárban a múzeuma.
A pop kegytárgyai mellett ritkaságszámba menő kuriózumokat mutatnak itt be: Salvador Dalí kristálygömbjét, amely állítólag Leonardo da Vincié volt; a néhai líbiai diktátor, Moammer Kadhafi által küldött repülőgépmodellt és egy aranytojást, amelyről John Lennon azt állította, hogy földönkívüliektől származik.
A múzeum falán egy fekete-fehér fényképen Geller szerény gyermekkori otthona látható, Tel-Avivtól nem messze. Szülei, Gellér Izsák és Freud Manci Magyarországról vándorolt ki az akkor brit fennhatóság alatt álló Palesztinába. Uri 1946-ban született, és a (Gellér) György nevet kapta.
Ötévesen, egy tál leves elfogyasztása közben hajlította meg első kanalát, és rövidesen az iskolában is megvillantotta természetfelettinek tűnő tehetségét.
„A tanáraink eléggé kiakadtak – mondta kaján vigyorral. – Ránéztem a faliórára, és az elmém erejével meg tudtam mozgatni mutatóit.”
Egy ideig Cipruson élt, ahol megtanult angolul, majd hazatért Izraelbe. Az ejtőernyősökhöz sorozták be, és harcolt az 1967-es közel-keleti háborúban.
Húszas évei elején már a szórakoztatóiparban kereste kenyerét. Fellépéseit telepátiának tulajdonított pszichokinézisnek nevezte, amelyek során többek között kanalakat és kulcsokat hajlított meg, órákat állított meg vagy gyorsított fel és rejtett rajzokat írt le hajszálpontosan.
Egy magánrendezvényen lenyűgözte az akkori izraeli miniszterelnököt, Golda Meirt. Szerinte neki köszönhető országos ismertsége.
Nem sokkal később a nemzetközi hírszerző ügynökségek figyelmét is felkeltette.
„Geller egy, a kísérleti időszakban elért sikereinek eredményei alapján úgy véljük, hogy meggyőzően és egyértelműen bizonyította paranormális észlelési képességét” – áll egy korabeli CIA-jelentésben, amely szintén helyet kapott a múzeum egyik falán.
Nem mindenkit sikerült azonban egykönnyen meggyőznie. Még 1973-ban, nem sokkal azután, hogy az Egyesült Államokban is bemutatkozott, Geller Johnny Carson rendkívül népszerű esti show-műsorában szenvedett el megsemmisítő megaláztatást.
Vendéglátója az asztalra készíttetett egy ezüst étkészletet. Geller képtelennek bizonyult szellemi erejével meghajlítani, amit az ellenséges hangulattal magyarázott.
„Akkor azt gondoltam: végem” – emlékszik vissza Geller.
Visszaindult a szállodába csomagolni, és meg volt győződve arról, hogy karrierje befuccsolt.
Másnap kora reggel azonban Carson egyik riválisa hívta telefonon, hogy szerepeljen a tévéműsorában. Az élmény tanulságul szolgált a „médium” számára, akit azóta sokszor átvertek. Mégis azt mondja, megbékélt kritikusaival.
Eközben Oscar Wilde-ra hivatkozik, aki szerint csak egy dolog rosszabb annál, amikor valaki beszédtémává válik, mégpedig az, ha nem beszélnek róla.
A New York-i évtizedek megviselték. „Nem bírtam a rivaldafényt, a nyomást és a szkeptikusokat” – panaszolja, és arra emlékszik vissza: étkezési zavarokkal küszködött, bulimiában és anorexiában szenvedett.
A családjával Japánban töltött egy év segített megváltoztatni az életét. Később az Egyesült Királyságba költöztek, és 35 évig a csendes berkshire-i Sonning-on-Thames faluban éltek.
Noha onnan már hazaköltöztek, Uri Geller változatlanul a brit sajtó üdvöskéje.
Senkit sem lepett meg, amikor tényként kezelte, hogy ő állította le három percre azt a nyolctonnás szerkezetet, amely a sidney-i nyári játékok megnyitóján az olimpiai lángot volt hivatott a magasba emelni.
Egy biztos: a nyitóünnepség technikusai értetlen szemlélői voltak a rövidzárlatnak.
A mutatvány annyira felbátorította, hogy később egyenesen azt jósolta: megállítja a brexitet.
Geller Theresa May brit miniszterelnöknek írt nyílt levele szerint megérezte, hogy a britek nagy része nem támogatja az ország kilépését az Európai Unióból, ezért úgy döntött, hogy mentális képességeivel leállítja a kilépési folyamatot.
Uri Geller tavaly márciusban rezzenéstelen arccal közölte: „elmeenergia” segítségével sikerült elmozdítani a Szuezi-csatornában ragadt Ever Givent.
Követőit arra buzdította, hogy mindennap pontosan 11 óra 11 perckor „fókuszáljanak” a feladatra. A showman azt állította, hogy a világ kollektív elmehatalma, nem pedig az Evergreen Marine üzemeltetésében lévő óriáshajót már kissé megmozgató 14 „mellékes” vontatóhajó szabadította ki a megfeneklett konténerszállítót.
Uri Geller édesanyja révén a pszichoanalízis megalapítójA, Sigmund Freud távoli rokona.
Egy Cadillacre ragasztott 2600 csillogó kanál közül sok egykor történelmi személyiségekhez vagy hírességekhez tartozott Winston Churchilltől James Deanen át John F. Kennedyig.
A múzeumban állították ki Muhammad Ali bokszkesztyűit, Diego Maradona focista mezét és a szürrealista Salvador Dalí számos ajándékát, aki mentorként bátorította Gellert művészi törekvéseiben.
Egy aranyozott tojással John Lennon lepte meg, aki azt állította, hogy egy földönkívülitől kapta.
„Betéptél?” – kérdezte Geller Lennontól, de ő váltig állította, hogy a tárgy valódi.
Geller hat évvel ezelőtt tért vissza Izraelbe feleségével, Hannával. Felnőtt gyermekeik ma Londonban és Los Angelesben élnek.
Személyes vagyonának java része ásványkincs- és olajkitermelő cégek, valamint a szórakoztatóipar számára végzett jóslásokból származik. Egyelőre nem tervezi, hogy nyugdíjba vonul.
(Borítókép: Uri Geller izraeli–brit illuzionista és tévés személyiség egy 1976-os, evőeszközökkel borított Cadillac mellett pózol. Fotó: Ilia Yefimovich / picture alliance / Getty Images)