Péntek reggelre 26 tüntető és 18 rendőr halt meg a Kazahsztánban tomboló erőszakhullámban. További 748 rendőr megsebesült, 3000 tüntetőt letartóztattak a kazah belügyminisztérium adatai szerint, ami a halott tüntetőket „fegyveres bűnözőknek” nevezte a BBC beszámolója szerint.
Kaszim-Zsomart Tokajev elnök az állami televízió szerint pénteken fog beszélni a feldühödött néphez. Az államfő korábban külföldön kiképzett „terroristákat” emlegetett, bizonyítékok nélkül. Tokajev hívására az orosz vezetésű, több volt szovjet köztársaságot (Oroszország, Kazahsztán, Belarusz, Tádzsikisztán, Örményország) tömörítő katonai szövetség, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (CSTO) körülbelül 2500 katonával bevonult az országba. A CSTO azt állítja, hogy a csapatok békefenntartó erők, s hogy az állami és katonai létesítményeket fogják védeni. Várhatóan több napig vagy hétig is az országban maradhatnak az orosz RIA hírügynökség szerint. Az orosz csapatok ténykedését az amerikai külügyminisztérium is „szoros figyelemmel kíséri”, és állításuk szerint figyelni fognak „az emberi jogok bármilyen megsértésére”.
A BBC Almatiban tartózkodó tudósítója szerint a város nyüzsgő főtere konfliktusövezetté változott, kiégett épületekkel, felgyújtott járművekkel. Rengetegen félnek kimenni az utcára, különösen éjszaka, amikor ugyancsak zajlanak az összecsapások. Lövöldözések, robbanások zajai hallatszanak. Helyi csoportok lezárták az Almati környéki falvakat, a város bejáratánál ellenőrzőpontok és ideiglenes sorompók korlátozzák a közlekedést, így az emberek csak kis utcákon keresztül tudnak a városból ki- és bemenni. A benzinkutaknál hatalmas sorok állnak, az élelemszerzés is nehézkes, mert a bevásárlóközpontok, szupermarketek, kávézók és éttermek mind bezártak, csak a kisboltok maradtak nyitva. Az internetet továbbra is korlátozzák.
Eközben a Reuters tudósítása szerint Kaszim-Zsomart Tokajev arról beszélt a nemzetközi sajtónak, hogy az alkotmányos rend „nagy vonalakban helyreállt” az országban. Az oroszok támogatásában zajló „rendcsinálásra” terrorellenes hadműveletként hivatkozott, terrorizmus alatt pedig nem túl meglepő módon az ellene tüntetők tevékenységét értette, legalábbis a demonstrálókat „terroristáknak” titulálta, akik rongálják a polgárok tulajdonát. Ezért kilátásba helyezte, hogy folytatják az általa terrorelhárításnak nevezett intézkedéseket.
Az egyre véresebb események folyamatát az Index is nyomon követi. A tüntetések vasárnap kezdődtek a kőolajtermelő, nyugati Mangisztau tartományban, miután egy nappal korábban feloldották a cseppfolyósított gáz árplafonját, ami ennek következtében több mint kétszeresére emelkedett. A kormány lemondott, azonban ügyvivőként hivatalban marad az új kormány megalakulásáig. A demonstrációk egyre durvultak, mire Kaszim-Zsomart Tokajev hívására bevonultak az Oroszország vezette CSTO erői az országba. A legnagyobb kazah városban elszabadult az erőszak, szemtanúk leírása szerint miután az orosz „békefenntartók” megérkeztek a városba, eluralkodott a káosz az utcákon. Az áldozatok valós számát egyelőre nehéz megbecsülni, számos videófelvétel kering azonban, amelyeken a tiltakozók és a hatóságok közötti összecsapások láthatók. Ezek tanúsága szerint sok helyen zajlanak heves tűzharcok.
Az Almatiban kitört zavargások első estéjén több magángép is elhagyta a belső-ázsiai országot. Az egyik úti célja Budapest volt.
Kazahsztánban egyébként valós ellenzék nincs, a vezetést rendszerint autoriter rezsimként jellemzik, a legtöbb választást hivatalosan közel 100 százalékkal nyeri a kormányzó párt. Kaszim-Zsomart Tokajevet az a Nurszultan Nazarbajev választotta ki, aki már a Szovjetunióban is vezető politikus volt, a Kazah Kommunista Párt első titkára, az önálló Kazahsztán első elnöke volt 2019-es lemondásáig. Mindmáig nagy hatalommal bír a kazah közéletben, az ország a tiszteletére fővárosát, Nur-Szultant (korábban Asztana) is róla nevezte el.
(Borítókép: Füst száll fel Almati polgármesteri hivatalának épületéből, miután tüntetők megrohamozták 2022. január 5-én. Fotó: Yan Blagov / MTI / AP)