Nem csitultak a viszályok az uniós döntéshozatalban a különböző fórumok között tavaly, véli az EU Monitor főszerkesztője. Gyévai Zoltán az InfoRádiónak azt mondta: a jogállamiság esetében valósággal intézményközi harc bontakozott ki.
Az Európai Parlament (EP) hatásköre az utóbbi években bővült.
Azzal is tanújelét adta erejének az EP, hogy jogállamisági ügyben tavaly októberben be is perelte az Európai Bizottságot.
Az ok: a törvényhozó testület szerint az Európai Bizottság elmulasztja a jogállamisági mechanizmus alkalmazását, amely lehetőséget nyújtana arra, hogy az unió végrehajtó szerve, azaz az Ursula von der Leyen vezette testület felfüggeszthesse az EU-költségvetésből történő kifizetéseket azon tagállamok számára, ahol a jogállamiság veszélyben van.
Gyévai Zoltán szerint az EP egy jogi eszközt alkalmaz úgymond politikai zsarolásra. Ez annak a következménye, hogy a jogállamisági feltételrendszerről szóló rendeletet az Európai Tanács – tehát az állam- és kormányfők testülete, ami egyébként nem egy jogi testület, vagyis nem bírálhat felül egy rendelet – idézőjelbe tette, egyfajta „politikai kényszerzubbonyt” húzva az Európai Bizottságra, a brüsszeli testület így ide-oda lavírozva az Európai Tanács és az Európai Parlament között, igyekezett úgy-ahogy megfelelni az elvárásoknak.
Egyébként a jogállamisági mechanizmus rendeletet, azaz a feltételrendszer teljesítésének a szabályait Magyarország és Lengyelország tavaly márciusban támadta meg az Európai Unió Bírósága előtt.
Épp ez az a két ország, amely egyes EP-képviselők szerint nem felel meg a jogállamisági kritériumoknak. Budapest és Varsó visszautasítja ezeket a vádakat. Szakértők szerint akár már januárban vagy februárban dönthet a luxemburgi bíróság a benyújtott kereset ügyében.