Drámai hangnemet ütött meg a NATO-főtitkár. Jens Stoltenberg egészen pontosan úgy fogalmazott: „Az európai biztonság válságos pillanatát éljük […] fel kell készülni a legrosszabb forgatókönyvre is.”
Hozzáfűzte: az orosz–ukrán konfliktus kapcsán Moszkvával párbeszédet kell folytatni, azért is, hogy ismertetni lehessen a NATO egységes, elvi kompromisszumokat kizáró álláspontját, írta az MTI.
A főtitkár Ukrajna NATO-csatlakozási terveivel kapcsolatban hangsúlyozta: minden egyes országnak joga van ahhoz, hogy önmaga döntsön a csatlakozásáról az észak-atlanti szövetséghez. Egyúttal kulcsfontosságúnak nevezte a NATO jogát valamennyi szövetségese védelméhez, valamint katonai erők telepítéséhez is a szervezet keleti szárnyán.
Stoltenberg megerősítette: a NATO elutasítja Moszkva azon igényét, hogy olyan garanciákat követel, amelyek kizárják a szövetség további, keleti irányú bővítését. Jelezte: a katonai szövetség kész tárgyalni a fegyverkezés ellenőrzéséről, a hadgyakorlatok átláthatóságáról, a kockázati tényezők csökkentéséről is az orosz féllel.
A NATO-főtitkár valós veszélynek nevezte, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát, szerinte Moszkva nyílt vagy korlátozott katonai támadást, kibertámadásokat, de hibrid műveleteket indíthat el.
Stoltenberg, immáron nem először, megjegyezte: invázió esetén Oroszország „igencsak magas árat” fizet majd.