Korábban olyan hírek jelentek meg  a nemzetközi  médiában , hogy családjával külföldre távozott.   A politikus egy videofelvételen hatalmas íróasztalnál, kazah zászlók előtt ülve azt mondta, „nem utazott el sehova, jól megérdemelt szabadságát tölti a kazah fővárosban (Nur-Szultanban)”.

Hozzátette, hogy a jelenlegi államfőnek, Kaszim-Zsomart Tokajevnek „teljhatalma van”, és ő az ország biztonsági tanácsának vezetője.

Az elnököt hamarosan a Nur Otan (kormányzó) párt elnökévé választják. Ezért az elitben nincs konfliktus vagy konfrontáció. Az ezzel kapcsolatos szóbeszédek teljesen alaptalanok

– hangoztatta. A január elején Kazahsztánt megrázó véres zavargásokról szólva kifejtette, hogy a tüntetők célja „az ország integritásának és az állam alapjainak lerombolása” volt.

Ez a tragédia mindannyiunk számára tanulságul szolgált. Fontos, hogy kiderítsük, ki szervezte ezeket a pogromokat és gyilkosságokat

– tette hozzá az egykori államfő.

A zavargók dühe különösen Nazarbajev ellen irányult, akit azzal vádolnak, hogy hagyta virágozni a korrupciót a közép-ázsiai volt szovjet köztársaságban, amelyet közel három évtizeden át vezetett.

A 81 éves Nazarbajev 2019 márciusában mondott le elnöki tisztségéről. Miután távozott, megőrizte befolyásos szerepét országa politikájában, igényt tartva a „nemzet feje” címre és megtartva vezető tisztségét a befolyásos Biztonsági Tanácsban.

A zavargások óta azonban utódja, Tokajev megerősítette a befolyását és átvette a tanács irányítását. Több, a korábbi vezetőhöz közel álló személynek kellett távoznia fontos pozíciókból, és legalább egy, a titkosszolgálatot vezető személyt bebörtönöztek. 

Mindazonáltal úgy vélte, hogy a zavargások nagyszabású külföldi beavatkozás következményei voltak, anélkül hogy erre bármilyen bizonyítékot szolgáltatott volna.

(Borítókép: Nurszultan Nazarbajev 2019. április 27-én. Fotó:  Alexey Nikolsky / Sputnik / AFP)