Mintegy 36 ezerrel csökkent Szlovákiában a magukat magyar nemzetiségűnek vallók száma az elmúlt tíz évben, ám a fogyatkozás üteme jelentősen lassult, számszerűen a felére esett vissza az előző évtizedhez képest – derült ki a szlovák statisztikai hivatal (SÚSR) által csütörtökön nyilvánosságra hozott adatokból.

A hivatal adataiból kiolvasható, hogy a 2021-es népszámláláson magukat magyar nemzetiségűnek valló szlovák állampolgárok száma 2011-hez képest 36 ezerrel, azaz háromnegyed százalékkal, az összlakosság 7,75 százalékára, 422 ezerre csökkent. Azonban az is kiderül a számokból, hogy lassult a Szlovákiában élő magyarok létszámfogyásának üteme az elmúlt tíz évben a megelőző évtizedhez képest. Például 2001 és 2011 között a Szlovákiában élő magyarok lélekszáma több mint hatvanezerrel csökkent, ami az összlakossághoz viszonyítva 1,2 százalékos visszaesést jelentett. 

A felsorolt adatokat sem lehet készpénznek venni, hiszen a két népszámláláson különböző módszertant használtak. A 2021-es népszámláláson részt vevők először adhattak meg vegyes identitást, azaz úgynevezett második nemzetiséget is. A második nemzetiségként a magyart megjelölők száma 2021-ben meghaladta a 34 ezret, vagyis csaknem annyi volt, mint amennyivel számszerűen csökkent a magukat magyar nemzetiségűnek vallók száma.

Megyék szerinti elosztásban 2021-ben is a legtöbben a déli régiókban vallották magukat magyarnak: a nyitrai megyében 22,3 százaléknyian (tíz évvel korábban 24,6 százalék), a nagyszombati megyében 20,4 százaléknyian (2011-ben 21,8 százalék), illetve a besztercebányai megyében, ahol 10,5 százaléknyian mondták magyarnak magukat (tíz évvel korábban 10,2 százalék).

Bár a megjelölt nemzetiségnél némileg magasabb volt azoknak a száma, akik magyar anyanyelvűnek vallották magukat, de az ő számuk és arányuk is csökkent némileg. Míg 2011-ben 508 ezren (9,4 százalék) tekintették magukat magyar anyanyelvűnek, addig 2021-ben már csak 462 ezren (8,48 százalék).

(via MTI)