Bármikor a Nyugat és a Kelet nagy országai között konfliktus alakult ki, mindig a közép-európai kis országok itták meg annak a levét – fogalmazott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Newsmax hírtelevíziónak adott interjújában. Ebben egyebek között Ukrajnáról kérdezték és a szomszédos ország elleni esetleges orosz agresszióról.
Fojtatva okfejtését, a miniszter közölte:
Ezért is drukkolunk annak, hogy a tárgyalások Oroszország és az Egyesült Államok, Antony Blinken és Szergej Lavrov között sikeresek legyenek, és hogy diplomáciai úton lehessen megoldani a problémát.
Köztudott, hogy Budapest és Kijev kapcsolatai korántsem nevezhetőek rózsásnak a kárpátaljai magyarságot rendkívül hátrányosan érintő, anyanyelvén való tanulását súlyosan korlátozó ukrán oktatási törvény miatt.
Azóta az Orbán-kormány jó kapcsolatot alakított ki Vlagyimir Putyin Oroszországával, a két ország közti kereskedelmi kapcsolatok is új fokozatba kapcsoltak. Például külön, vélhetően előnyös hosszú távú gázszerződést kötött az Gazprommal, miközben megfosztva a tranzitdíjaktól megkerülte Ukrajnát a gázszállítással.
Szijjártó Péter a minap jelentette ki: Magyarország stratégiai fontosságú partnerként tekint Oroszországra a gazdasági együttműködés, az energiabiztonság szavatolása és a koronavírus-járvány elleni védekezés területén is.
De mindezt az orosz külügyminiszter által nyújtott gesztus szemlélteti legjobban:
Szergej Lavrov a Szovjetunió örökségeként megmaradt Barátság Érdemrenddel tüntette ki magyar hivatali kollégáját a két ország jó kapcsolatainak előmozdításáért.
Budapest mindeddig nem jelezte egyértelmű támogatását Kijevnek abban az esetben, ha Oroszország amellett dönt, hogy támadást indít a volt szovjet tagköztársaság ellen.
Egy kiterjedt ukrajnai konfliktus, mint szomszédos államnak, Magyarországnak sem tenne jót, hiszen ukrán vendégmunkások százai dolgoznak az országban, egy háború pedig menekülthullámot indíthat el nyugati irányba.
Éppen ezért a magyar kormány vélhetően „szorít” annak, hogy ne legyen konfliktus, de segítséget nem ajánlott fel úgy, mint Kazahsztánnak.
A belső-ázsiai országban kitört zavargások és a kazah elnök által behívott (főként orosz) békfenntartók kapcsán Szijjártó Péter másfél hete azt mondta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök segítséget ajánlott a „megtámadott” kazah államnak. Másnap azt is leszögezte, hogy szerintük a jogvédőknek semmi keresnivalójuk nincs az országban, ahol több százan meghaltak, és több ezren fogságba kerültek a demonstrációk miatt.
Az államközi kapcsolati preferenciát jelezheti az is, hogy a Fidesz és a KDNP képviselői nem jelentek meg az Európai Parlament azon szavazásán, amelyben a többség határozatban elítélte a kazahsztáni erőszakos cselekményeket, és felszólította a kormányt, hogy tartsák tiszteletben az emberi és szabadságjogokat, valamint engedjék el a fogva tartott embereket. A képviselők külön is elítélték azt, hogy Kaszim-Zsomart Tokajev „terroristaként” jellemezte az ellene demonstrálókat.
(Borítókép: Szijjártó Péter. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)