Megkezdődtek a nyugati országok képviselői és az afganisztáni tálibok közti tárgyalások az ázsiai országot sújtó humanitárius válság enyhítéséről és az afganisztáni emberi jogi helyzetről vasárnap Oslóban.
A háromnaposra tervezett tárgyalássorozat a tálib kormány külügyminisztere, Amír Hán Mottaki vezette küldöttség és az afgán civil társadalom képviselőinek megbeszéléseivel indult meg – ismertette a házigazda norvég kormány.
A jövő hét elején amerikai, illetve európai diplomatákkal folytatnak megbeszéléseket.
Az egyeztetések zárt ajtók mögött zajlanak. Ez az első hivatalos tárgyalás európai területen a nemzetközi elismeréssel nem rendelkező tálib kormány és a nyugati országok képviselői között.
Anniken Huitfeldt norvég külügyminiszter még a tárgyalások kezdete előtt kijelentette, hogy az oslói megbeszélések nem jelentik a tálibok diplomáciai elismerését vagy esetleges legitimizálását.
Ugyanakkor beszélnünk kell az országot de facto kormányzó hatóságokkal. Nem szabad engednünk, hogy a politikai helyzet egy még súlyosabb humanitárius katasztrófában végződjön
– emelte ki a tárcavezető.
A tálibok mindemellett reményüket fejezték, hogy a javítani tudnak majd a nyugati országokkal fenntartott kapcsolataikon – olvasható az MTI beszámolójában.
A szélsőséges tálibok tavaly augusztusi hatalomátvétele óta Afganisztánban tovább mélyült a humanitárius válság, mert a nyugati országok – valamint a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap – felfüggesztették a segélyek folyósítását, az Egyesült Államok pedig befagyasztotta az afgán központi bank számláit.
António Guterres ENSZ-főtitkár csütörtökön az AP amerikai hírügynökségnek adott interjújában óva intett a kollektív bűnösség elvétől, hangsúlyozva, hogy nem szabad az afgán népet büntetni a tálib vezetés hibáiért, és a nélkülöző ázsiai országba szánt humanitárius segélyek mielőbbi újraindítását sürgette.
Kai Eide, az ENSZ egykori afganisztáni különmegbízottja az AFP francia hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy nem lehet az ország támogatását fenntartani a tálibok megkerülésével, valamilyen úton-módon Afganisztán de facto urait is be kell vonni a segélyezés menetébe.
Mindeközben a német Bild arról tudósít, hogy a tálibokat szállító különgépen utazott többek között Anas Haqqani, a hírhedt Haqqani-hálózat sarja is. Ez a szervezet állt a német főkonzulátus elleni támadás (hat halott, 128 sérült, köztük 38 gyerek) mögött 2016 novemberében. A hálózat 2017-ben a kabuli diplomáciai körzetben is támadást hajtott végre, akkor több mint ötvenen haltak meg.
(Borítókép: Az Afganisztánban hatalmon lévő tálib mozgalom küldöttsége az Oslo melletti Gardermoen repülőtérre érkezik 2022. január 22-én. Fotó: MTI / EPA / NTB / Terje Bendik Sby)