Még az áprilisi választások előtt javasolhatja az Európai Bizottság a magyar és a lengyel uniós források befagyasztását.
Még az április 3-i magyar választások előtt indítványozhatja az Európai Bizottság a jogállamiság miatti aggodalmakkal indokolva a strukturális alapok befagyasztását Magyarország és Lengyelország esetében. Erről Johannes Hahn költségvetési biztos beszélt a Reuters beszámolója szerint.
Mi nem nézegetjük a választások időpontját, mert nekünk irányelvek és szabályok szerint kell cselekednünk
– hangsúlyozta a biztos, amikor a lehetséges lépés időzítéséről faggatták újságírók.
Magyarország és Lengyelország megsértette azt az új uniós szabályozást, amely a 27 tagállam közös, hosszú távú költségvetéséből a jogállamiság betartásához köti a források kifizetését – mondta Johannes Hahn.
Ugyanezekre az aggodalmakra hivatkozva fagyasztott már be a bizottság több milliárd eurónyi, Magyarországnak és Lengyelországnak szánt támogatást, a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk helyreállítására szánt újjáépítési alapból. A biztos szerint mindkét ország elmarad az alapvető uniós normák tekintetében a többségtől, hiszen a lengyel igazságszolgáltatás már nem tekinthető függetlennek, Magyarországon pedig az uniós közbeszerzési pénzek többsége a Fidesz-közeli beszállítók zsebébe vándorol. Ez pedig mindkét esetben azt jelenti, hogy az uniós pénzeket nem megfelelően költik el.
A bizottság tavaly novemberben felkérte mindkét kormányt: tisztázza, hogy miként tervezik ezeket az aggályokat kezelni, eloszlatni. Lengyelország számára hétfőn járt le a válaszadási határidő, de Varsóból nem érkezett semmi, számukra emlékeztetőt küldenek. Magyarország esetében a határidő kedd éjfél volt.
Vezető uniós politikusok azt mondják, nem számítanak olyan érdemi válaszra Varsó és Budapest részéről, amely megnyugtató lenne a felmerült aggályok tisztázására, hiszen semmilyen ebbe az irányba mutató jogi lépés nem történt egyik kelet-európai államban sem.
Ha a válaszok mégis megérkeznek, ám azokkal az Európai Bizottság nem lesz elégedett, akkor egy hónap áll a rendelkezésére, hogy javaslatot készítsen a lengyel és a magyar uniós pénzek befagyasztására, majd pedig az uniós kormányoknak további egy hónapjuk lesz, hogy minősített többséggel elfogadják azt.
Közben az Európai Bíróság kedden közölte, hogy február 16-án hirdet ítéletet abban a perben, amelyben Magyarország és Lengyelország tavaly márciusban keresetet nyújtott be. Ebben Varsó és Budapest azt kérte, vizsgálják meg és semmisítsék meg, hogy jogos-e, ha valamelyik tagállam megsérti a jogállamiság elvét, akkor ellene életbe lép az uniós költségvetés védelmére szolgáló feltételrendszer. Ezt a rendeletet 2020 decemberében fogadta el az Európai Tanács, de intézkedés addig nem történik, amíg az Európai Bíróság el nem bírálja a mechanizmus jogszerűségét. Lényege pedig az, hogy a rendelet tartalmaz egy szankciós mechanizmust, amely szerint
ha egy tagállam megsérti a jogállamiság elvét, akkor a tanács az Európai Bizottság kérésére elfogadhat olyan intézkedéseket, amelyekkel uniós költségvetési forrásokat vagy azokból finanszírozott programokat fagyaszthat be.
Az Európai Bíróság főtanácsnoka még tavaly december elején azt indítványozta a Bíróságnak, hogy utasítsa el a magyar és lengyel kormány keresetét, mert a jogállamisági rendelet összhangban van az uniós joggal. (Az indítvány nem kötelező a testületre, de általában követni szokták.)
Az egyik uniós testület, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) nagyon kemény hangú közleményben sürgeti, hogy az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság szigorú, visszatartó erejű szankciókat szabjon ki azokra a tagállamokra, amelyek rendszeresen figyelmen kívül hagyják a jogállamiságot, oly módon, hogy az veszélybe sodorja az uniós költségvetést. Egyben meglepő javaslattal is élnek.
A testület sürgeti, hogy minden tagállam csatlakozzon az Európai Ügyészség területén folytatott megerősített együttműködéshez, és tulajdonképpen ez legyen az előfeltétele az uniós finanszírozású programokban való részvételnek. Ez az együttműködés már most eredményeket hozott, és hosszú távon valószínűleg jelentős javulást eredményez a határokon átnyúló büntetőeljárások esetében.
Mivel az újonnan létrehozott Európai Ügyészség átvette a korábban az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) feladatait, az EGSZB kérte, hogy
az OLAF-ot alakítsák át a jogállamiságért és igazgatási hatékonyságért felelős európai ügynökséggé. Új feladata az lenne, hogy felülvizsgálja a jogállamiság helyzetét a tagállamokban,
és tanácsot adjon az uniós intézményeknek ebben a kérdésben.
Sajnos Magyarország nem csatlakozott az Európai Ügyészséghez.
Még tavaly november közepén a 444.hu-nak adott interjújában magyarázta el tűpontosan a problémákat Didier Reynders, az EU jogérvényesülésért felelős biztosa. Elöljáróban egyértelművé tette, hogy van két elv, amit mindenképpen be kell tartatnia Brüsszelnek: az uniós jog elsőbbségének elismertetését; illetve annak elismertetését, hogy az uniós jog értelmezése kizárólag az EU bíróságának a kompetenciájába tartozik. Tehát, ha ez a bíróság kimond valamit, akkor azt végre kell hajtani. És mivel a magyar kormány nem hajtott végre egy 2020-ban született ítéletet, ami alapján a menekültügyi törvényt kellett volna módosítani, ezért az Európai Bírósághoz fordulnak, hogy vessen ki Magyarországra naponta fizetendő pénzbüntetést.
Hasonló büntetést a lengyelek is kaptak: Varsóranapi egymillió eurós pénzbüntetést róttak ki, mivel a lengyel kormány a bíróság rendelkezésével szembemenve nem függesztette fel a legfelsőbb bíróság fegyelmi kamarájának működését. A lengyel igazságszolgáltatás függetlenségének csorbítása miatt Brüsszel már 2019 előtt is komoly vitában állt a varsói kormánnyal.
A lengyelektől eltérően a többi tagállammal, így Magyarországgal is, Brüsszelnek egyes törvények miatt vannak vitái, amelyeket, ha nem tudnak megoldani, akkor az Európai Bírósághoz fordulnak. A kifogások egy része a jogállamisági ügyekhez kapcsolódik. Ilyen volt a civil szervezetek külföldi támogatásának korlátozása vagy a külföldi egyetemek alapításának korlátozása, amely lex CEU-ként vált ismertté. Ezekben az ügyekben sikerült valamiféle megoldást találni, és az említett két magyar példa esetében az EU bíróságának a döntése nyomán a magyar parlament módosította a kifogásolt törvényeket.
Didier Reynders szerint Magyarország esetében komoly vita a feltételességi mechanizmus kérdésében van. Ahogy ezt fentebb már taglaltuk, az ötlet még az előző bizottság idejéből, 2018-ból, származik. Az új összetételű Európai Bizottság ehhez érdemben két eszközt tett hozzá. Az egyik az, hogy bevezették: minden tagállamról minden évben készülnie kell egy jogállamisági jelentésnek. A másik pedig a feltételességi mechanizmus, amely az Európai Parlament és az Európai Tanács megegyezésének eredményeként született 2020 végén. A döntés értelmében a mechanizmus érinti a járvány okozta károk felszámolására létrehozott és a tagállamok között kiosztani tervezett újjáépítési alapot, illetve minden további uniós kifizetést a jövőben.
A mechanizmus működtetésében is voltak változtatások. Míg eredetileg a Bizottság és a Parlament azt javasolta, hogy ha a mechanizmust elindítják valakivel szemben, akkor a kivetett szankciókat a Tanácsban a tagállamok minősített többséggel blokkolhassák, ha akarják. Hosszas vita után azonban ez úgy változott, hogy a minősített többség már a szankció kivetéséhez is kell.
(Borítókép: Johannes Hahn, az Európai Bizottság költségvetési biztosa Brüsszelben 2021. december 22-én. Fotó: Virginia Mayo / POOL / AFP)