A jelenlegi információ szerint 353 millió euróba fog kerülni a 186 kilométeren át húzódó, 5,5 méter magas kerítés. Ez a költség körülbelül tízszere a lengyel migrációs osztály teljes idei költségvetésének. Mindez 7 évvel azután, hogy Magyarország maga is megépítette a saját határzárát.
Lengyelországban elkezdődtek a „biztonsági” intézkedések, a kormány elrendelte a határkerítés megépítését a fehéroroszországi határ mentén, hogy megakadályozzák az illegális migránsok belépését az országba. A határzár egy védett erdő mentén, az UNESCO-világörökség részét képező területet szeli majd át. A „sorompó” hossza 186 kilométer, ami a két ország közös határ felének felel meg, és elérheti az 5,5 métert magasságot is. A munkálatok költsége előreláthatólag meghaladja majd a 353 millió eurót, az egész terület mozgásérzékelőkkel, illetve hőkamerákkal lesz felszerelve. Lengyelország azzal vádolja Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnököt, hogy szándékosan provokált új menekültválságot Európában.
A két ország közötti migrációs útvonal korábban is létezett, de igazán tavaly nyáron vált aktívvá, ezzel feszültséget teremtve a két ország között. A fehérorosz hatóságok már tavaly év elején számos esetről számoltak be, amikor menekültek kisebb-nagyobb csoportja próbált meg illegálisan átlépni az Európai Unió területére, azonban a helyi határőrök akkor még feltartóztatták őket. Ez tavasszal megváltozott: az európai uniós szankciók után kialakult politikai konfliktus miatt a fehérorosz hatóságok kijelentették: nem fogják tovább megvédeni a határokat – aminek hatására elkezdték ostromolni a lengyel határt a menekültek.
Menedékkérők ezrei foglalták el a lengyel határt; a főképp Szíriából és Afganisztánból érkező menekülteket idáig erőszakkal szorították vissza a lengyelek Fehéroroszországba. Családok százai maradtak magukra a számukra teljesen idegen Białowieża-erdőben. Ez idáig legalább 19 ember meghalt, legtöbbjük az embertelen hideg miatt.
A helyzet novemberben érte el a tetőfokát, amikor a fehérorosz hatóságok menekültek ezreit kísérték el a határhoz, majd – elmondásuk szerint – 50 fős csoportokat formálva átküldték őket a határnál lévő szögesdróton, amelyet ollóval vágtak ki. Ezt követően elkezdődött a határzár megtervezése és kezdetleges építése a lengyel oldalon, ami a tervek szerint a határőrség történetének eddigi legnagyobb beruházása lesz.
A határzár költsége körülbelül tízszerese a lengyel migrációs osztály teljes idei költségvetésének.
A helyzet komoly aggodalmakat váltott ki a segélyszervezetek és a jótékonysági szervezetek körében, akik attól tartanak, hogy az éhezés elől menekülő migránsok nem tudnak menedékjogot kérni a jövőben, és ott ragadnak a két határ közötti lakatlan erdőben.
Ezt a pénzt egy hatékony és humánus migrációs, befogadási és menekültügyi politika kialakítására és elindítására lehetne felhasználni
– mondta az Ocalenie Alapítvány szóvivője, ami egy Lengyelországban élő menekülteket támogató szervezet. A szóvivő szerint a világtörténelemben még soha nem volt rá példa, hogy egy fal megállítsa a migrációt.
Anna Alboth, a Minority Rights Group civil szervezet munkatársa szerint a döntés, hogy a lengyel–fehérorosz határon egy ilyen falat építsenek, nem csupán törvénytelen, hanem visszafordíthatatlan környezetkárosodás kockázatával is jár Lengyelország és egész Európa egyik leggazdagabb természeti területén.
Elmondta azt is, hogy olyan migrációs politika kidolgozására kellene költeni, ami előtérbe helyezi az emberi jogokat, a helyi emberek és a természet biztonságát.
Anna Michalska, a határőrség szóvivője azt mondta, hogy az intézkedések úgy történnek, hogy a kár a lehető legkisebb legyen. Hozzátette: a fakivágást a minimálisra korlátozzák.
A válsághelyzet kialakulásakor a jobboldali lengyel kormány tavaly megnégyszerezte a katonák jelenlétét a térségben; több kilométeres militarizált zónát alakított ki és borotvadrótos kerítést épített. A határ mentén több tucat ellenőrzőpontot helyeztek el, amely a segélyszervezetek és az újságírók számára megközelíthetetlen.
A lengyel legfelsőbb bíróság a múlt héten ezért meg is büntette a kormányt: a varsói bírák szerint az intézkedés nem összeegyeztethető a lengyel joggal. A kormány nem tudta bebizonyítani, hogy a belépni kívánó szakmai csoport fenyegetést jelentett volna a térségre nézve.
Magyarország egyébként 7 éve, 2015. július 21-én döntött úgy, hogy megépíti a saját határzárát, amikor 175 kilométeres hosszú, 3 méter magas kerítés épült a szerb–magyar határon. Orbán Viktor magyar miniszterelnök tegnap osztott meg egy bejegyzést a Facebook-oldalán, amiben az áll: „A migránsokat meg kell állítani.”
(via theguardian.com)
(Borítókép: Határzár építése Lengyelországban 2022. január 27-én. Fotó: Attila Husejnow / SOPA Images / LightRocket / Getty Images)