További egymilliárd ausztrál dollárt (átszámítva körülbelül 225 milliárd forintot) ígért pénteken az ausztrál kormány a Nagy-korallzátony megmentésére. Az összeget kilenc év alatt költenék el a klímaváltozás miatt károsodott korallzátony állapotának javítására.

Ausztrália tavaly nyáron kerülte el, hogy az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) Világörökség-bizottsága a Nagy-korallzátonyt veszélyeztetett világörökségi helyszínné nyilvánítsa. A testület Ausztrália kérésére határozott a döntés elhalasztása mellett a páratlan természeti képződmény ügyében. Ausztrália vállalta, hogy új jelentést készít a Nagy-korallzátony állapotáról és azokról az intézkedésekről, amelyeket a klímaváltozás hatásainak csökkentésére tesz. A jelentést jövő kedden kell benyújtania az UNESCO-nak.

A pénteki bejelentés szerint a tervezett egymilliárd ausztrál dolláros ráfordításból 580 millió ausztrál dollárt szánnak Ausztrália északkeleti partvidékén az erózió helyreállítására, a talaj állapotának javítására, valamint a tápanyagok és növényvédő szerek elszivárgásának csökkentésére. 253 millió ausztrál dollárral támogatják a Nagy-korallzátonyt kezelő hatóságot, és 93 millió dollárt adnak a korallzátony ellenállóbbá tételét és alkalmazkodását javító stratégiák kutatására.

Támogatjuk a korallzátony egészségét és a zátonnyal kapcsolatos gazdaság középpontjában álló turisztikai szolgáltatók, a vendéglátóhelyek és queenslandi közösségek jövőjét

 – hangsúlyozta Scott Morrison miniszterelnök.

Az óceánok felmelegedése miatt 2016-ban, 2017-ben és 2020-ban a Nagy-korallzátonyt súlyosan károsította a korallfehéredés. A károsodás a korallzátony kétharmadát érintette. Az ausztrál ellenzéki Munkáspárt alelnöke, Richard Marles a kormányt bírálva pózolásnak nevezte az egymilliárd dolláros bejelentést. „Nem lehet komolyan venni a Nagy-korallzátony támogatását, ha nem veszik komolyan az éghajlatváltozás elleni fellépést” – jelentette ki Marles. A politikus azt ígérte, ha a Munkáspárt a májusi választáson kormányra kerül, az évtized végére 43 százalékkal csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Scott Morrisont bírálták az ENSZ novemberi skóciai klímaváltozási csúcstalálkozóján, amiért kormánya a 2005-ös szinthez képest csak 26-28 százalékkal akarja csökkenteni Ausztrália üvegházhatásúgáz-kibocsátását 2030-ig.

(via MTI)