Az ázsiai országban az elmúlt időszakban komolyan átalakult és nagyon tudatos lett a rovargasztronómia, amire a japánok már a fenntarthatóság egyik jelképeként tekintenek.
A rovarevésnek évszázados hagyományai vannak Japánban, ahol vidéken gyakran a sült vagy cukrozott tücsök az egyik legkedveltebb csemege a gyerekek körében. De vállalkozások ma már ipari méretekben álltak rá a tücsöktenyésztésre, a rovar fogyasztását pedig annak magas tápértékével reklámozzák. Az országban sorra nyílnak olyan speciális boltok, ahol a póktól kezdve a tücskön át egészen a zsizsikig vagy éppen a kabócáig mindenféle rovarkülönlegességet beszerezhetnek az ínyencek.
A Gryllus céget (a tücsök latin elnevezése) 2019-ben alapította a biológiai fejlesztésekkel foglalkozó Takahito Watanabe professzor, mégpedig azzal a céllal, hogy tücsköket tenyésszen ipari méretekben, és a jövő élelemforrásává tegye őket. Filozófiájuk az, hogy a fehérje ne menjen pocsékba, és céljuk, hogy mielőbb felépítsenek egy globális élelmiszerláncot, egészséges táplálékot kínálva az embereknek.
A tücsöktartás, -nevelés környezetbarát tevékenység, hiszen minimális helyet, vizet, tápanyagot igényel, miközben élelmiszer-megtérülési aránya sokkal jobb, mint a csirkéé, a sertésé vagy a marháé
– mondta a cég szóvivője. Hozzátette, folynak még olyan kísérletek is, amelyek segítenek meghatározni a tücsök tápértékét és a rovart a napi étrend részévé tenni. Az eddigi vizsgálatok azt mutatták, hogy a tücsökben sok a vas, a magnézium, a cink, a kalcium, a vitamin és az étkezési rost. Folynak kutatások olyan irányban is, hogy miként lehet a feldolgozott tücsköt főzésnél használt olajhoz, lisztfélékhez keverni.
Vannak olyan éttermek Japánban, amelyek rendszeresen szerveznek rovarétel-kóstolót. Ilyen például Tokióban a Take-Noko étterem. Mint a cég termékfejlesztésért felelős vezetője, Riota Micuhasi mondja:
Az vettük észre, hogy az utóbbi években hihetetlenül megnőtt az érdeklődés a rovarokból készült ételek iránt, mert az emberek valami mást, valami szokatlant szeretnének kipróbálni. Nálunk a tücsök és a szöcske mellett különböző pókokból és selyemhernyóból is készülnek fogások.
Micuhasi kedvenc rovarja a darázslárva és az abból Japán középső részének hegyi falvaiban ősszel készített fogás gyömbérrel, földimogyoróval és misóval. (Ez utóbbi, a miso paszta a tradicionális japán konyha egyik fontos alapanyaga. Jellemzően pácok, öntetek, szószok, levesek készítéséhez használják. A miso paszta fermentált szójababpüré, így karakteres ízvilága van.) Bár elismeri, hogy éttermük tart zebratarantulát, vagyis csíkos térdű tarantulát mint ételalapanyagot, ám ő nem kedveli, mert fél a pókoktól.
A termékfejlesztő úgy véli, fontos azt kommunikálni a fogyasztóknak, hogy ennek az ételnek jó íze van, olcsó, egészséges és környezetbarát. Más cégek azzal kísérleteznek, hogy miként lehetne a rovaralapú élelmiszereket bevinni a mindennapok konyhájába. A Bakery Pasco olyan, otthoni kenyérsütéshez szükséges csomagokat állít össze, amelyekben a lisztet őrölt tücsökkel keverik.
A szigetország déli részén található Kumamoto városában pedig van egy automata, amelyből előre főzött rovarok vásárolhatók, és a szolgáltatás nagyon népszerű a helyiek körében. Nassolni való lárvákat, bábokat, csibort, orrszarvúbogarat lehet venni, természetesen tücsök is kapható. Édesszájúakra is gondoltak, mert néhány rovarféle csokimártásban érkezik.
Az egyik lelkes, elkötelezett, a rovaralapú táplálkozást támogató aktivista, aki már receptkönyvet is írt arról, milyen a jó bogáralapú szusi, azt hangoztatja, hogy a rovarok már generációkon át biztosították Japánban a kiegyensúlyozott és egészséges táplálkozás alapját, hát érdemes minél nagyobb figyelmet szentelni a gasztronómia eme fajtájának a jövőben.
(via deutschewelle.com)
(Borítókép: Főétel tücskökkel egy francia étteremben. Fotó: Didier Baverel / Getty Images)