A Nyugat-Ausztrália északi régiójában található Pilbara a világ legrégebben kialakult területe. A tudósok 3,6 milliárd évre teszik a földréteg kialakulását. A földterület mérete kétszerese Nagy-Britanniáénak, mégis a Föld egyik legelhagyatottabb részének tűnhet, hiszen a népsűrűség igen ritkás: a régiónak mintegy 61 ezer lakója van csak.
A kutatók gondos elemzés során megállapították, hogy a vasban gazdag kőzetréteg még az élet létrejötte előtt alakult ki.
Bár más vaslelőhelyekről is feltételezték, hogy hasonló időben keletkeztek, a Pilbara felszíne láthatóan ellenállt az idők során bekövetkezett természeti csapásoknak – írja a BBC.
A Pilbara vidéke nemcsak a kora miatt különleges, hanem a megőrzött állapota is egyedivé teszi
– számolt be a brit lapnak Martin Van Kranendonk, az Új-dél-walesi Egyetem geológiaprofesszora. Kranendonk éveket szánt a Pilbara területének feltérképezésére és vizsgálatára.
A lapnak elmondta, a Pilbara kőzete annyira régi, hogy nem találtak kövületeket a szerkezetében, ám
a felületén mégis megtalálhatók a föld legrégebbi maradványai, amelyek több mint 3 milliárd évesek, a sztromatolitok.
A sztromatolitok érdekessége, hogy ezek voltak az első olyan „élőlények”, amelyek fotoszintézis útján oxigént hoztak létre. 1980-ban a kutatók a Pilbarán 3,45 milliárd éves sztromatolitokat találtak.
Egyébként a Pilbarától délre a világ legnagyobb, még élő sztromatolitrendszere továbbra is létezik, sőt Nyugat-Ausztrália legnagyobb oxigéntermelőjeként tartják számon. A Föld nagyjából 4,6 milliárd évvel ezelőtt jöhetett létre – állítják a tudósok. Ezért tulajdonképpen
tanúi lehetünk annak, hogyan nézhetett ki a világ 3,4–3,6 milliárd évvel ezelőtt, a kezdetekkor, a kontinensek feldarabolódása előtt, a dinoszauruszok És előttünk, az emberek megjelenése előtt – olvasható a BBC oldalán.
2019-ben a NASA kutatói fontos kutatásokat végeztek a területen Van Kranendonkkal együtt, ugyanis a Pilbarának nemcsak a korában, hanem a kőzettani összetételében is találtak hasonlóságokat a Mars bolygóval. Van Kranendonk hozzátette még: a kőzetek összetétele és a vas mennyisége is hasonlatos a Marshoz – ezért is nevezik vörös bolygónak.
A térség ugyan elsőre elsivatagosodott területnek tűnhet, azonban a több milliárd év alatt kivájt földterület – a lassú eróziónak köszönhetően – kialakította idillizált szépségét. Legalábbis ezt állítja a Karijini Nemzeti Park.
A buja növényzet és a kiterjedt vadvilág, a vízesések, a sziklák között kialakult kék színű, tiszta medencék, a vörös kanyonok minden látogató számára a paradicsomi lét titkát fedik fel.
Annyira gyönyörű ez: ezek a szurdokok lehetővé teszik, hogy átnézzünk az idő rétegein
– magyarázta az ausztrál geológusprofesszor.
A nemzeti parkban laknak bennszülöttek is, a tulajdonukban lévő Karijini Eco Retreatben. Az egyik társtulajdonos, Marnie Shields kifejtette, hogy Karijini egyedülálló és különleges úti cél lehet a vendégek számára, közkedvelt a csillagászok és az asztrológusok körében, mert itt a tiszta égbolton jobban látszanak a Tejútrendszer részletei.
A szurdokokban külön mikrokörnyezet alakult ki, például a teafák – amelyek a Pilbara legnagyobb fái – egyszerűen nem láthatóak a felszínen, hanem a patakmederben nőnek, a páfrányok, a mohák és a fügefák mellett
– mondta a BBC-nek Pete West karijiniai kalauz. A folyamatosan rendelkezésre álló víz a szurdok élővilágának alapvető tápláló forrása, ugyanis nemcsak a növényvilágot támogatja jelenlétével, hanem a vízi állatokat is.
A Pilbarán élő őslakosok körében – természetes módon – kialakult egy sajátos kulturális légkör. Vannak bizonyos helyek, ahol csak nők vagy éppen csak férfiak tartózkodhatnak – mondta Amanda Harris antropológus. A kutató úgy tudja, hogy a helyi hiedelemvilág szerint vannak olyan helyek, ahol a nők mindenképpen teherbe esnek, sőt olyanok is léteznek, ahol ikrek foganhatnak.
A Karijini területet a banjima nép és az őket megelőző népek már több ezer éve használják találkozási pontként.
Az ún. „dombos hely – helyi őslakos nyelven – tökéletes terület a pihenésre, ugyanis mindig menedéket nyújtott az emberek számára, és állandó vízellátást biztosított az utazóknak.
Pete West hozzátette még, hogy bár évezredek teltek el, a „dombos hely” funkciója alig változott.
Az ott élők egyik szent helye a Mount Bruce, ami Nyugat-Ausztrália második legmagasabb hegye. Az őslakosok Punurrunha néven emlegeik, és érdekessége, hogy egyik oldalát nemes egyszerűséggel férfioldalnak nevezik, mert oda csak a férfiak járhatnak, és ebből eredően vannak nők, akik rá sem néznek a hegy azon oldalára.
A világ itt kezdődött, minden itt kezdődött. A mi szemszögünkből tehát nem tudjuk elképzelni, hogy máshonnan érkeztünk volna, hogy nálunk magasabb szinten álló lények teremtettek volna bennünket, akik megtanítottak bennünket a tudásra
– magyarázta Clinton Walker helyi idegenvezető.
A Pilbarán nincsenek tömegek, sem épületek, sem a modern világ egyre szorítóbb béklyói.
Ez a hely a keresőknek való: fotósoknak, művészeknek, festőknek, geológusoknak, a természet szerelmeseinek
– mondta Pete West. Az idegenvezető hozzátette még, hogy bárki is érkezik a Pilbarára, végig fogja húzni a kezét a világ legrégebbi sziklafalán, és ha erre gondolunk, hirtelen minden gondunk, minden problémánk lényegtelenné válik, és ez új perspektívát nyit bennünk.
(Borítókép: Pilbara. Fotó: Mayall / ullstein bild / Getty Images)