Mintegy két évtizeden át volt az ember, akit Abu Ibrahim al-Hásemi al-Kurejsiként ismertünk, a terrorgépezet, vagyis az Iszlám Állam egyik központi figurája. És ez idő alatt nem sok olyan területe volt a terrorszervezet felemelkedésének, amihez a 46 éves al-Kurejsinek ne lett volna köze. Észak-Irakban látta meg a napvilágot, még Amir Mohamed Abdul Rahman al-Mavli al-Salbi néven. Felemelkedése, elismertsége az akkor még csak formálódó szervezetben Irak amerikai megszállásának idejére tehető, vagyis a kétezres évek közepére.

Al-Kurejsi fontos szerepet játszott a jazidi kisebbség lemészárlásában. Amikor az Iszlám Állam szélsőségesei 2014. augusztus 3-án elfoglalták a jazidik fellegvárát, az északnyugat-iraki Szindzsárt, a szunnita szélsőségesek az általuk sátánimádónak tartott jazidik közül a férfiakat meggyilkolták, a nőket megerőszakolták, megkínozták, és eladták rabszolgának. Az elrabolt gyerekeket később gyilkolásra képezték ki. Mintegy 50 ezren azonban elmenekültek a város melletti Szindzsár-hegyre. Mivel augusztusban rekkenő hőség volt a környéken, és a hegyre menekülők nem vittek magukkal sem ételt, sem italt, a dzsihádistáknak csak várniuk kellett, mikor halnak szomjan a kopár hegyen menedéket keresők.

Végül napokkal később amerikai légi csapásokkal és a szárazföldön a kurd fegyveresek, a pesmergák segítségével folyosót nyitottak a Szindzsár-hegytől a szíriai határig, amin át mintegy 40 ezer embert sikerült kimenekíteni. A többiek zömében az Iszlám Állam fogságába estek.

A jazidik egy kurd nemzetiségű vallási kisebbség, amely  az ősi közel-, illetve közép-keleti vallások számos elemét ötvöző, monoteista hit, és mintegy négyezer éves. Nagyban hatott rájuk az iszlám misztikus irányzata, a szúfizmus, és rokon vallásúaknak a síita alavitákat tekintik, akik meghatározó szerepet töltenek be a mai Szíria gazdasági és politikai életében. Éppen a síitákkal ápolt baráti viszony miatt a történelem során ki voltak téve a mindenkori szunnita többség támadásainak. A közösség, amelynek lélekszámát 3-400 ezerre teszik, eddig több mint 70 pogromot élt túl.

De vissza al-Kurejsihoz, aki nemcsak a jazidi népirtásban vett részt, de ő volt az egyik, aki megszervezte az iraki nagyváros, Moszul elfoglalását is 2014-ben, majd irányította a helyi síiták és az iraki biztonságiak elleni megtorló akciókat. Mint oly sokan az Iszlám Állam vezérkarából, al-Kurejsi is tisztként szolgált Szaddám Husszein hadseregében, és belépett az akkori kormányzó Baath Pártba is. A Moszuli Egyetemen hallgatott jogot, és előszeretettel tanulmányozta a sáriát, azt a Mohamed idejében alkalmazott középkori jogrendet, amely nagyon szigorú előírásokat határoz meg a muszlimoknak, drákóian torolva meg a lopást, a házasságtörést vagy a hit elhagyását.

Az amerikaiak iraki kivonulása után az ország déli részében felállított hírhedt Camp Bucca fogolytáborba került, hasonlóan, mint elődje, al-Bagdadi. Ott ismerkedett össze gyakorlatilag a későbbi Iszlám Állam vezérkara. Majd szabadulásuk után közösen szőtték a terveket és építgették lassan a szervezetet, amely később létrehozta a modern kori arab történelem egyik legvéresebb államalakulatát. Mire Moszul elesett, addigra már al-Kurejsi volt al-Bagdadi egyik legfontosabb tanácsadója, együtt jó néhány társával a Camp Bucca alumniból.

Fontos szerepe ellenére keveset lehetett azonban tudni róla. Amikor 2019-ben al-Bagdadival végeztek az amerikaiak egy rajtaütés során, és al-Kurejsi lett az Iszlám Állam első embere, a nyugati titkosszolgálatoknak hónapokba tellett, míg összerakták al-Kurejsi előéletét, aki addig al-Salbi néven volt ismert, majd lett a világ legkörözöttebb terroristája.

Az Iszlám Állam szétverése után al-Kurejsi vélhetően a számára nem ismeretlen Moszulban és környékén bujkálhatott. Aztán tavaly karácsony környékén kiderült, hogy Irakból átmenekülhetett Szíria északnyugati részébe, ahol egyébként a terrorszervezet felső vezetőinek egy jelentős része is bujkált. Nem véletlen, hogy mindössze 16 kilométerre attól a helytől, ahol levadászták al-Kurejsit, 2019-ben az Iszlám Állam előző vezetőjére, al-Bagdadira csaptak le.

(Borítókép:  Az amerikai különleges erők rajtaütése nyomán megrongálódott épület a török határ közelében lévő északnyugat-szíriai Idlíb tartomány Atme városában 2022. február 3-án.  Fotó:  MTI / AP / Gait Alszajed)