Pattanásig feszült a helyzet a szomszédban, aminek meglepő hatásai is lehetnek.
A posztszovjet térségre alapvetően is jellemző a népesség fogyása, Ukrajnában azonban ez a tendencia elképesztő méreteket ölt. Ennek egyik oka, hogy a kelet-ukrajnai háború sújtotta területek gyakorlatilag kiürültek. A másik, és ez a kárpátaljai magyarságot is érinti, hogy 2014 óta jelentősen javultak Ukrajna és az Európai Unió kapcsolatai, aminek eredményeként vízummentesség lépett életbe a két fél között. Ez megindította az ukrán munkaerő beáramlását az uniós piacokra, ennek pedig Lengyelország az egyik legnagyobb haszonélvezője.
Meglepően hangzik, de egy esetleges orosz–ukrán fegyveres konfliktusnak is a lengyelek lehetnek a legnagyobb nyertesei. Ennek oka, hogy elég hosszú Ukrajna és Lengyelország közös határa, a legtöbb menekült vélhetően Lengyelországba érkezne, és ott telepedne le. A bevándorlók többsége is Ukrajnából érkezett 2018 és 2020 között, azonban a ténylegesen munkát vállaló ukránok száma egymillió körül lehet varsói becslések szerint.
A különbségek meghatározók minden egyes szektorban a keresetek terén. Az építőiparban 387, a vendéglátásban 354, az iparban 295, a kereskedelemben 269, a szállítmányozásban 224 százaléka az ukrán béreknek a lengyel.
| Ágazat | Ukrajna (euróban) | Lengyelország (euróban) | Százalékos arány (lengyel/ukrán) |
| Építőipar | 228 | 1100 | 387% |
| Vendéglátás | 183 | 831 | 354% |
| Ipar | 275 | 1089 | 295% |
| Kereskedelem | 291 | 1074 | 269% |
| Szállítmányozás | 300 | 973 | 224% |
Amellett, hogy az ukrán termékenységi ráta a legalacsonyabb Európában, egészen pontosan 1,20, a fiatalok népességen belüli alacsony arányát csak tovább rontja az a tény, hogy a kivándorló munkaerő nagy része szintén ehhez a korosztályhoz tartozik.
A másik, hogy jelenleg több mint 77 ezer ukrán hallgató tanul külföldi egyetemeken. Jelentős részük viszont a megszerzett tudást nem a hazájában tervezi kamatoztatni. Ezt erősíti meg az a felmérés is, amely szerint az ukrán fiatalok egyharmada készül elhagyni az országot.
A külföldre áramló humán tőkének az oktatás szempontjából is Lengyelország a legnagyobb nyertese. A külföldön tanuló ukrán hallgatóknak ugyanis majdnem a fele, körülbelül 35 ezer fiatal tanul lengyel egyetemeken. Az ukrajnai, elsősorban a kárpátaljai helyzetről, a külföldi munkavállalás következményeinek szempontjából is érdekes betekintést nyújt Zámborszki Ákos és Galán Angéla Szomszédaink, a magyarok című sorozatának Kárpátaljáról szóló része.
Ukrajna elmúlt 30 éve egyébként sem egy sikertörténet. Ha az egy főre eső, vásárlóerő-paritáson mért bruttó hazai terméket nézzük, a rendszerváltáskor Ukrajna még egy szinten volt Lengyelországgal. Ehhez képest ma Lengyelország Közép-Kelet-Európa egyik legdinamikusabban fejlődő gazdasága, míg Ukrajna jellemzően Moldovával versenyez az „Európa legszegényebb országa” címért.
Demográfiai problémákkal azonban nemcsak a posztszovjet térség, hanem hazánk és a legtöbb közép-európai ország is küzd. A magyar kormány családpolitikája a tendenciák szerint a fogyást nem állítja meg, legfeljebb mérsékli.
A jövő magyar népesedéspolitikájának legnagyobb kérdése, hogy a fogyást milyen eszközökkel lehet megállítani.
Erre az egyik lehetőség, hogy a határon túli magyarságot, elsősorban a szórványban élőket arra ösztönzi, hogy települjenek át Magyarországra. A magyar kormányzat bár hallgatólagosan, de támogatja a határhoz közel élő magyarság áttelepülését, erről a Telex és a Transindex számolt be a romániai Partiumból, de hasonló a helyzet Kárpátalján is.
A másik, de az elsőt semmiképpen sem kizáró lehetőség, hogy
a Kelet-Európából, elsősorban Ukrajnából érkezőket próbálja gyorsan integrálni, majd egy-két generáció alatt asszimilálni a magyar társadalomba.
(Borítókép: Ukrán katona és egy kutya az egyik lövészárokban a kelet-ukrajnai Luhanszk közelében lévő frontvonalnál 2022. február 1-jén. Fotó: Vadim Ghirda / MTI / AP)