A legutóbbi felmérések szerint a francia elnökjelöltek közül Emmanuel Macron francia államfő előnnyel indulhatott volna, azonban az utóbbi időben élesen kritizálta a koronavírus-járvány ellen be nem oltottakat, aminek eredményeként támogatottsága csökkent. Ha most vasárnap lenne az elnökválasztás, akkor fej-fej melletti küzdelem alakulhatna ki.
Ahogy korábban már megírtuk, a jelenlegi francia államfő, Emmanuel Macron akkor fogja nyilvánosságra hozni indulását az áprilisi választásokon, ha sikerült rendezni Moszkva és Kijev konfliktusát.
Ennek ellenére Macron győztese lenne az első fordulónak még úgy is, hogy 2017-es megválasztása óta csökkent a támogatottsága, méghozzá
a 35 éven aluliak körében, akiket megérintett a Le Parisien nevű napilapnak nemrégiben adott interjúja, amelyben az oltásellenesekről beszélt.
Az államfő később megerősítette, hogy a kormány koronavírus elleni stratégiáját az oltásra építik. Macron kiemelte, hogy börtönbe ugyan nem zárhatja az oltatlanokat, mégis korlátozni kell azoknak a helyszíneknek a körét, ahová elmehetnek, úgymint színház, mozi vagy más szociális szolgáltatások.
Úgy néz ki azonban, hogy Macron tábora kitart. A közvélemény-kutatások szerint ha most tartanák az elnökválasztást, Macron 23 és 25 százalék közötti támogatottsággal jutna tovább a második fordulóba.
Macron előnye mégsem tűnik olyan tetemesnek, ugyanis néhány százalékpontos támogatottságvesztéssel Macron bár az első forduló győztese lehetne, vele szemben a jobbközép köztársaságiak vagy republikánusok (Les Républicains) jelöltje,
Valérie Pécresse a második fordulóban egálba hozná a két jelölt közötti különbséget, így holtversenyben küzdenének az államfői tisztségért.
Marine Le Pennek, a radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés (Rassemblement National) jelöltjének és Valérie Pécresse-nek, a jobbközép Köztársaságiak párt jelöltjének 16 százalék fölötti eredményt mutatnak a felmérések, ám a mérsékelt jobboldali Pécresse a választók körében szimpatikusabb. Éric Zemmour szélsőjobboldalinak titulált televíziós műsorvezető még novemberben jelentette be indulását; támogatottsága jelenleg 13-14 százalék körüli. Ugyanakkor fontos hozzátenni, hogy ezek a lehetőségek, valamint a választási kedv a kampányidőszakban még változhat.
A felmérések arra mutattak rá, hogy a baloldali elnökjelölteknek együttesen több esélyük van, mint ha külön-külön indulnának. A jelöltek sorában van Christiane Taubira, az egykori baloldali igazságügyi miniszter, aki a napokban ünnepelte 70. születésnapját, és bejelentette, hogy indul a választásokon. Belépése sikeresnek bizonyult, mert
a baloldali előválasztás győztese ő lett.
Olyan politikai személyiséget akartak megválasztani a politikai aktivisták által kezdeményezett előválasztáson, aki képes maga mögé állítani a teljes baloldalt és végeredményben a jelenlegi köztársasági elnököt, Emmanuel Macront leváltani.
Az internetes szavazás résztvevője volt Jean-Luc Mélenchon baloldali radikális politikus, Párizs főpolgármestere, Anne Hidalgo, valamint a zöldek jelöltje, Yannick Jadot is, azonban ők kijelentették, bármilyen eredménye is lesz az előválasztásnak, az őket annyiban nem érdekli, hogy semmiképp nem akarnak az egységes baloldal vezetői lenni.
A francia elnökjelöltség kapcsán több nő neve is felmerült, aki a francia politikában rendszeresen felbukkant, sőt tényleg jelentőségteljes lett.
Szakértők úgy vélik, hogy a nők megjelenése a francia választási versenyben annak az eredménye, hogy az elmúlt évtizedekben a nők politikai részvételét nagyon határozott lépésekkel bátorították
A korábban elfogadott törvények elősegítették azt, hogy a politikai pártok képviselőjelöltjeinek 49 százaléka nő legyen, ha nem így lett volna, akkor bírságot szabnak ki az adott politikai tömörülésre. A francia parlament alsóházában jelenleg történelmi rekordot ér el a nők képviselete a maga 38,7 százalékával. Emmanuel Macron francia elnök kabinetjében a nemek aránya kiegyensúlyozott, ám a legtöbb kulcsfontosságú tárcát – a védelmi politika kivételével – férfiak töltik be.
A francia államfőválasztás kétfordulós, vagyis a második fordulóba került két, legtöbb szavazatot kapott jelölt közül választhatják meg a következő ötéves ciklusra a köztársasági elnököt.
hA az első fordulóban egyik jelölt sem szerzi meg a szavazatok több mint felét, akkor tehát a két legjobb eredményt elért jelölt indul a második fordulóban.
A franciáknál az államfő elnököl a kormányüléseken, ő hirdeti ki a törvényeket, és ő a hadsereg főparancsnoka is. Feloszlathatja a Nemzetgyűlést, súlyos válság esetén pedig rendkívüli jogokat gyakorolhat.
Az elnökválasztás első fordulóját április 10-én rendezik, ha egyik jelölt sem szerzi meg a szavazatok több mint felét, a második körre április 24-én kerülhet sor.
(Borítókép: Emmanuel Macron francia elnök beszédet mond az Európai Parlament plenáris ülésén 2022. január 19-én. Fotó: Bertrand Guay / Pool / REUTERS / File Photo)