Új-Zéland egyik legfőbb célja, hogy az óceáni szigetország megvédje az éjszakai égboltot a fényszennyezéstől, mert szerintük ez egy fontos határ, amelyet átlépve lassan a kihalás veszélye fenyegetheti az emberiséget.
Becky Bateman új-zélandi idegenvezető a szigetországba látogatókkal megismerteti a szigetről jól látható csillagképeket, sokat beszél a csillagok vizsgálatáról, annak előnyeiről, valamint arról is, miért fontos, hogy megvédjék az éjszakai égboltot – olvasható a BBC feldolgozásában.
Szerencsére Bateman nem egyedül képviseli álláspontját, ugyanis 2019-ben Új-Zéland bejelentette a Starlight-konferencián, amelyet kétévente rendeznek meg, hogy
ő akar a világ első olyan országa lenni, ahol a fényszennyezett égbolt helyett tiszta eget láthatnak az emberek.
A konferencia résztvevői a világ minden tájáról érkeztek. Fő célkitűzésük a világon növekvő fényszennyezés elleni küzdelem. Megnyugtatta a jelenlévőket, hogy a szigetország elképzelése merész, ugyanakkor Új-Zéland törekvése példaértékű lehet a világ minden más állama számára.
A sötét égbolt az emberiség utolsó valódi természetes élőhelye. Lehet, hogy évek múlva már nem lesz velünk”
– mondta Becky Bateman.
Hozzátette: egyre kevesebb hullócsillagot lát, hiszen az utóbbi időben egyre nagyobb az égi háború. Kiemelte Elon Musk SpaceX-projektjét. Szerinte nemcsak az űrkutatásba kellene az időt ölni, hanem arra is figyelmet kellene fordítani, ami már megvan.
Természetesen a tiszta égbolt megőrzéséért már 1988-ban létrejött
A szervezet egy többszintű rendszer alapján rangsorolja a fényszennyezettség mértékét. A világ legsötétebb helyei a bolygónk legmagasabb pontjai, ezt követően jönnek a rezervátumok, a parkok, lakóközösségek és a város éjszakai fellege.
Ahhoz, hogy elnyerjék az IDA-tanúsítványt, az országnak meg kell felelnie bizonyos kritériumoknak. Például a fényszennyezés elleni védelemnek, illetve az ott élők és a látogatók támogatása is szükséges hozzá. Az Aoraki Mackenzie egy 4300 négyzetkilométeres rezervátum, amely a maga nemében azért is egyedülálló, mert IDA-tanúsítvánnyal rendelkezik, így a fényszennyezés elleni küzdelem egyik sarkalatos helyszínévé vált az Új-Zéland déli részén fekvő terület. Ezenkívül még egy új-zélandi közösség rendelkezik IDA-tanúsítvánnyal, illetve további 20 új-zélandi terület szeretné követni a példáját.
Steve Butler, az Új-Zélandi Királyi Csillagászati Társaság Sötét Égbolt Csoport igazgatója elmondta, hogy
az IDA, bár nem rendelkezik egyelőre olyan megjelöléssel, amely nemzetekre is érvényes lenne, de ha lesz, akkor már Új-Zéland lesz az első a sorban.”
A szigetország lakosai betartják a korlátozásokat, erre pedig a terv kiötlői egy fontos érvet fogalmaztak meg: egyre kevesebben vannak azok, akik úgy nőttek fel, hogy látták a csillagos eget. Így már több helyen korlátozták a köztéri világítást, a kültéri világítást, illetve alacsony fogyasztású sárga fényre álltak át a lakók.
Egy helyi lakos, Kaye Paardekooper szerint – aki több mint hat évet töltött a helyi Sötét Égbolt Egyesület igazgatótanácsában – ez nem csak a turizmusról szól. Hivatkozott a Royal Society kutatásaira is, amelyek szerint a kék fény nincs jó hatással az ember szervezetére: megzavarhatja az alvásunkat, hatással van az immunrendszerünkre, nem beszélve arról, hogy felboríthatja a hormonális egyensúlyunkat és befolyásolja a hangulatunkat is. Jacinda Ardern új-zélandi miniszterelnöknek köszönhetően az ország lakói először ünnepelhetik munkaszüneti napként a Makarikit, azaz a tél közepén a maori újévet jelző csillagképet.
(Borítókép: Éjszakai égbolt a Tekapo-tónál Új-Zélandon. Fotó: Nigel Killeen / Getty Images)