A kutatók a Gent környékén lévő négy természetvédelmi területen az elmúlt tizennyolc hónapban a környezetvédelmi területeken megforduló kutyák számát vetették össze az ez alatt az idő alatt lerakódott káros anyagokkal. Számításaik szerint a kutyák évente tizenegy kilogramm nitrogént és öt kilogramm foszfort bocsátanak ki hektáronként melléktermékük hátrahagyása során. A mezőgazdaságból és egyéb iparágakból, valamint a közlekedésből összesen öt és huszonöt kilogramm nitrogén hektáronként. Ez azt mutatja, hogy a kutyák melléktermékének negatív hatása a környezetre nagyon is jelentős – írta az MTI.

A tudósok szerint a kutyák gazdái azt gondolják, ha nem szedik össze a kedvencük által hátrahagyott ürüléket, nem okoznak semmi rosszat a környezetnek, sőt egyesek trágyázásnak nevezik ezt a hanyagságot. A kutatás viszont egyértelműen kimutatja azt a valóságot, hogy ha ilyen mértékben történik az állati végtermékek természeti környezetben felejtése, az már túltrágyázásnak minősül. Utóbbi csökkenti a szaporodó növények sokféleségét, mert az olyan növényfajok, mint a csalán és a medvetalp túlburjánzanak a sok ürülék és vizelet hatására, amivel elnyomják más, hasznos növények terjedését. Ezzel olyan állatfajok fennmaradását is veszélyeztetik, amelyek táplálkozása függ ezektől a növényfajoktól.

Nagyon meglepődtünk azon, hogy milyen magas lehet a kutyáktól származó ásványi anyag. A mezőgazdaságból, iparból és közlekedésből származó légköri nitrogén jogosan kap nagy figyelmet, de ebből a szempontból a kutyák okozta problémával nem foglalkoznak

– fogalmazott Pieter De Frenne, a Genti Egyetem munkatársa, aki a kutatást vezeti.

A kutatásokat kizárólag a pórázon vezetett kutyák szempontjából végezték, csak azokat az eseteket számítva, amikor a kutyák a természetvédelmi területek kétméteres körzetén belül tartózkodtak. Több mint ezerhatszáz kutyát számoltak a kutatások ideje alatt, és ezt vetették össze a kutyák által ebben az időszakban kibocsátott nitrogén és foszfor szintjével.

Az ösvények mentén százhuszonhat kilogramm nitrogén rakódott le hektáronként évente a pórázon vezetett kutyák jóvoltából, és további négy kilogramm a természetvédelmi területek többi részén. Ha minden kutya pórázon lett volna sétáltatva, az ösvények menti nitrogénmennyiség akár a százhetvenöt kilogrammot is elérhette volna hektáronként.

A belga tudósok szerint ha minden kutyát tartó gazda felszedné az ürüléket, szinte semmi foszfor nem maradna, mert a vizeletük csak nitrogént tartalmaz. Régebbi kutatások rámutatnak, hogy a magas ásványianyag-szint a kutyák kitiltása után három évvel is megmarad.