A német diplomácia vezetője szerint 

megpróbáljuk folytatni a párbeszédet Oroszországgal, ezért az Egyesült Államokkal és a NATO-val közösen írásos válaszokat adtunk, amelyekben egyértelművé tettük, hogy a feszültség csökkentése most tőle függ. Egyértelműen elhangzott az is, hogy következményei lesznek egy Ukrajna elleni újabb agressziónak. Tekintettel országomnak a partnereivel fennálló szoros kapcsolatára, készek vagyunk elviselni a magas gazdasági árat, hiszen Ukrajna biztonsága forog kockán.” 

Hangsúlyozta: Németország feltétel nélkül támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását, és mindent megtesz a feszültség további fokozódásának megelőzésért. „Ezért egy sor kemény intézkedést tervezünk Oroszország ellen. Ezek a szankciók példátlanok, és minden partnerrel összehangoltuk őket” – tette hozzá Baerbock.  

Kijev már több ízben fordult Berlinhez azért, hogy ne engedélyezze az Ukrajnát elkerülő Északi Áramlat–2 orosz–német gázvezeték beindítását. A gázvezeték azonban komoly gazdasági előnyöket jelent Németországnak. Az Egyesült Államok ugyanakkor kilátásba helyezett Ukrajna megtámadása esetére olyan szankciót Oroszországgal szemben, ami megakadályozná az Északi Áramlat–2 beindítását.

Kuleba a tájékoztatón közölte, hogy lehetséges megoldást találtak Baerbockkal Ukrajna védelmi fegyverekkel történő ellátására. „Ma nemcsak arról beszéltünk, hogy Németország ilyen vagy olyan okok miatt mit nem tud megtenni, hanem arról is, hogy mit szándékozik tenni Ukrajna támogatásáért, konkrétan a védelem és a biztonság területén. Ez őszinte beszélgetés volt. Az álláspontjaink valóban különböznek egymástól, a mi feladatunk viszont a megoldások keresése. Azt gondolom, hogy ma megtaláltuk a közös nevezőt. Most várom a német kormány lépését” – fejtette ki.

Az ukrán külügyminiszter a nap folyamán korábban tartott tájékoztatóján „igazságtalannak” nevezte Berlin magyarázatát arról, miért tagadja meg a védelmi fegyverek szállítását Ukrajnának. Eddig Németország az ukrán katonák számára mindössze ötezer darab rohamsisak szállítására tett ígéretet. Az ukrán tárcavezető elmondta még: dolgoznak azon, hogy a Donyec-medencei fegyveres konfliktus békés rendezésére életre hívott, úgynevezett normandiai formátumban a nemrég Párizsban megtartott tanácsadói szintű találkozó után mihamarabb legyen újabb, ilyen szintű találkozó Berlinben. A „normandiai négyeknek” nevezett országcsoportnak Ukrajna, Oroszország, Franciaország és Németország a tagjai.  

Kuleba azzal magyarázta a német külügyminiszter és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mostanra tervezett találkozójának elmaradását, hogy mindkét félnek másképpen alakult a programja. Szavai szerint Zelenszkijnek mostanában nagyon sűrű a napirendje, de hangsúlyozta: semmiképpen sem kell politikai jelzésként értékelni a találkozó lemondását. Baerbock hozzáfűzte, hogy eredetileg a francia külügyminiszterrel közös kijevi látogatást terveztek, de mivel kollégája nem tudott vele egy időben érkezni, ő is kénytelen volt átalakítani ukrajnai programját.

Közben brit katonák érkeznek Lengyelországba

Nagy-Britannia a közeljövőben 350 katonát vezényel Lengyelországba – jelentette be a brit védelmi miniszter. Ben Wallace, aki a nap folyamán Londonban tárgyalt Mariusz Blaszczak lengyel védelmi miniszterrel, közös sajtótájékoztatójukon úgy fogalmazott: a döntés célja annak az erőteljes üzenetnek a megfogalmazása, hogy Nagy-Britannia és Lengyelország kész az együttműködésre, és szorosan egymás mellett áll a jelenlegi helyzetben.

A brit védelmi miniszter kijelentette: ha Oroszország elkövetné „azt az ostoba hibát”, hogy katonai akciót indít a szuverén Ukrajna ellen, akkor súlyos szankciókkal és elszigetelődéssel számolhat, valamint azzal, hogy a NATO még tovább fokozza jelenlétét a térségben. Az Ukrajna elleni invázióval Vlagyimir Putyin orosz elnök így pontosan azt érné el, amit el akar kerülni – tette hozzá Wallace. Kiemelte, hogy amikor Oroszország 2014-ben annektálta a Krím félszigetet, az is a NATO előretolt egységeinek „fokozott jelenlétéhez” vezetett Lengyelországban, Észtországban és Lettországban. Hozzátette ugyanakkor, hogy senki nem törekszik az Oroszország feletti uralomra, sem Oroszország megosztására.

Mariusz Blaszczak a sajtótájékoztatón köszönetet mondott a brit kormánynak a katonai segítségért. A lengyel védelmi miniszter szavai szerint az ukrajnai határok mentén észlelt orosz katonai felvonulás mellett Lengyelországot Fehéroroszország részéről is fenyegetések érik. Blaszczak – a lengyel–fehérorosz határon a korábbi hónapokban kialakult migrációs válságra utalva – kijelentette: Lengyelország hibrid támadásoknak volt kitéve Fehéroroszország részéről, és ebben a helyzetben a brit katonai kontingens tényleges segítséget nyújt a lengyel hadseregnek.

A lengyel védelmi miniszter hozzátette: történelmi tapasztalat, hogy csak a határozott elrettentés politikájával lehet elejét venni bármiféle potenciális orosz agressziónak, és ugyanennek a történelmi tapasztalatnak az alapján lehet kijelenteni, hogy a békítgetés cselekvésre ösztönzi a potenciális ellenséget.

Boris Johnson brit miniszterelnök már január végén bejelentette, hogy Nagy-Britannia fontolóra vette katonai jelenlétének komoly mértékű növelését az európai kontinensen – mindenekelőtt Kelet-Európában – az európai határok megerősítése végett „a fokozódó orosz agresszióval szemben”. London e cselekvési terv keretében mérlegeli az Észtországban állomásozó brit katonai kontingens létszámának kétszeresére emelését, és védelmi fegyverzetet is küldene ebbe a balti köztársaságba.

Nagy-Britannia jelenleg több mint 900 katonát állomásoztat Észtországban, Lengyelországban pedig a brit hadsereg száz műszaki szakértője segít a határőrizeti létesítmények megerősítésében a lengyel–fehérorosz határon.

(Borítókép: Annalena Baerbock német külügyminiszter és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter 2022. február 7-én. Fotó: Gleb Garanich / Pool / Reuters)