Egy amerikai színész esetét hozza fel a BBC, aki nemrégiben költözött be New Yorkban bútorozatlan új albérletébe. Ám amikor megpróbálta berendezni, akkor szembesült, hogy a bútorok és lakberendezési tárgyak árai olyan mértékben szabadultak el, hogy ha mindent megvenne, akkor a hónap végén már egy fillérje sem maradna. A férfi gondolt egyet, és a Ne vásárolj semmit! közösségi oldalhoz fordult, ahol a környéken élők ajánlanak fel még használható, vagy éppen vadonatúj háztartási eszközöket, berendezéseket. És nem csalódott! Ha nem is mindent, de a legfontosabbakat – szép lassan – megtalálta az oldalon, ráadásul ingyen.

Az Egyesült Államokban tavaly egy átlagos háztartásnak 3500 dollárral kellett többet fizetnie ugyanazokért az árukért és szolgáltatásokért, mint 2020-ban, éppen a megugrott infláció miatt. A lakhatási költségek 4,2, az élelmiszerek 6,3, míg a ruházati cikkek 5,8 százalékkal drágultak. Viszont a bérek és fizetések ezzel nem tartottak lépést, így az embereknek maguknak kellett kitalálniuk, hogy miként csökkentsék kiadásaikat, vagy csapjanak le netán keresett cikkekre, amiket a közösségi oldalakon ingyen kínáltak. Ennek eredményeként nőtt meg az aktivitás az olyan kisközösségi felületeken, mint a Ne vásárolj semmit!

Ennek a csoportnak a taglétszáma a kétszeresére ugrott az elmúlt két év alatt és világszerte elérte az 5,3 millió tagot, és már appot kellett indítani, hogy bírják a megnövekedett igények kiszolgálását. Hasonló szolgáltatást kínál a FreeCycyle is, ahol a tagok naponta mintegy 20 ezer különféle tárgyat, dolgot kínálnak fel. A pénzügyi aggodalmakat jól jelzi, hogy az elmúlt hónapokban az oldalon naponta 15 százalékkal nőtt a posztok száma.

Egy családi pénzügyek tervezésével foglalkozó szakértő, Tania Brown a maga húszéves tapasztalatával úgy látja, hogy manapság már a magasabb bevételű háztartások is meggondolják kiadásaikat. 

Általános az inflációval kapcsolatos aggodalom az emberek között. Meddig fog tartani? Meddig lesz ez hatással a mindennapjainkra?"

Az Oxford Economics vezető amerikai közgazdásza szerint mindezek rányomták bélyegüket a decemberi fogyasztási adatokra is, amelyek már lassulást mutatnak. Elemzői cége úgy számol, hogy az amerikai lakossági fogyasztás 3,5 százalékos lehet idén, ami nem rossz, de messze elmaradt a tavalyi 8 százaléktól. A fogyasztók tehát az árcédulasokk és a frusztráció miatt, hogy pénzükért ma már kevés olcsó árut kaphatnak, választanak alternatív megoldásokat. Ilyen lehet, hogy egyáltalán nem vásárolnak, vagy a használt cikkek mellett döntenek.

A Pennsylvania Egyetem kutatója szerint nehéz megmondani, hogy az inflációt részben generáló körülmények, mint például az ellátási láncok akadozása, vagy éppen a munkaerőhiány megszűnése, mikor vezet az árak csökkenéséhez. Hiszen muszáj megvenni azokat a cikkeket, amelyeket nem tudunk mással helyettesíteni, mint például az üzemanyagot, amelynek azonban önmagában is lendületesen ment fel az ára az elmúlt évben. Ha pedig az emberek kénytelenek, de fizetnek a dráguló áru termékért, az természetesen az ő megélhetési költségeiket fogja végső soron emelni – figyelmeztet a közgazdász.

(Borítókép:Az emberek élelmiszert vásárolnak egy szupermarketben a kaliforniai Glendale-ben 2022. január 12-én.  Fotó: Robyn Beck / AFP)