A katonai gyakorlatot részben a litván, a lengyel és az ukrán határ mentén tartják Belaruszban.
Korábban nem látott komoly és veszélyes fenyegetésekkel néz manapság szembe Oroszország és Belarusz – mondta a héten egyik sajtótájékoztatóján a Kreml szóvivője.
Dmitrij Peszkov szerint bár rendszeresek az orosz–belorusz hadgyakorlatok, azért ez a mostani egy kicsit nagyobb lesz, mint az eddigiek voltak, éppen a NATO-nyomást ellensúlyozandó.
A NATO főtitkára szerint mintegy 30 ezer orosz katona érkezett Belaruszba, ami így a legnagyobb katonai erőt jelenti ott a hidegháború vége óta.
Jens Stoltenberg hozzátette, azért erősítették meg a katonai tömb keleti szárnyát, mert már láttak agresszív orosz lépéseket, amelyeket hadgyakorlattal lepleztek előzőleg.
Belaruszban van már Valerij Geraszimov tábornok, orosz vezérkari főnök is. Az orosz védelmi minisztérium azt nem közölte, hogy pontosan hány orosz katona vesz részt a gyakorlaton, csak annyit árultak el, hogy számuk nem lépi túl a 2011-ben elfogadott bizalomerősítő egyezményben meghatározottakat. Ez pedig azt mondja ki, hogy ha a résztvevők száma meghaladja a kilencezret, akkor be kell jelenteni a nemzetközi közösségnek, és ha a szám átlépi a 13 ezret, akkor pedig kötelező rá külföldi megfigyelőket hívni. Ugyancsak átvezényeltek a Földközi-tengerről hat orosz hadihajót a Fekete-tengerre, mert a gyakorlatnak lesz tengeri része is.
Ezzel egy időben
Ukrajna is tíznapos hadgyakorlatba kezd, amely során felvonultatják a török gyártmányú Bayraktar harci drónokat éppúgy, mint a britektől kapott tankelhárító rakétarendszereket
– mondta az ukrán védelmi miniszter.
Egy moszkvai elemző szerint Oroszország nem vonultatott fel elegendő katonát egy Ukrajna elleni esetleges átfogó támadáshoz, viszont a mostani hadgyakorlat ürügyén állandósíthatja katonai jelenlétét Belaruszban, ami egyértelmű válasz a NATO-erősítésekre Lengyelországban és Litvániában. Mind Moszkva, mind Minszk azt állítja, hogy a gyakorlat védelmi jellegű, amit egy esetleges külső támadás elhárítása miatt rendeltek el, és amint befejeződik, a katonákat visszavonják állomáshelyükre – írja a Bloomberg.
Egy ukrán katonai elemző pedig úgy véli, hogy az oroszok valószínűleg Belaruszban hagyják majd a mostani hadgyakorlathoz átszállított katonai felszereléseket. Tehát ezzel inkább nyomást akarnak gyakorolni a Nyugatra, semmint ez az egész egy támadás bevezetője lenne. Miért támadnának akkor, amikor a fél világ felkészült és ugrásra kész? Majd akkor támadnak, amikor már senki sem várja tőlük – teszi hozzá a szakértő.
(Borítókép: Orosz–belorusz hadgyakorlat 2022. február 9-én. Fotó: Orosz Védelmi Minisztérium / TASS / Getty Images)