Az Európai Parlament tárgyalódelegációjában részt vevő EP-képviselők tartottak tájékoztatót az Európai Bíróság döntéséről a Magyarország és Lengyelország által beadott, a jogállamisági mechanizmus elleni keresetekkel kapcsolatban.
A tájékoztatót Petri Sarvamaa finn néppárti képviselő kezdte azzal, hogy a bíróság döntését mindenkinek be kell tartania, és ez egyben üzenet a többi tagállamnak is, hogy hogyan tekintsen a jövőben a jogállamisági kritériumok betartására.
Ez az ügy precedensértékű volt, és a bírák döntése egyértelművé tette, hogy az eredetileg született törvény helyénvaló volt
– tette hozzá a társjelentéstevő.
Eider Gardiazabal Rubial spanyol társjelentéstevő is üdvözölte a döntést, amely végül is figyelmen kívül hagyta a lengyel és a magyar kérést. A képviselő szerint fontos hangsúlyozni a magyarázatnak azt a részét, hogy mindez az unió egysége érdekében született döntés, amely megerősíti, hogy a közös értékekhez mindannyiunknak tartani kell magunkat. A játékszabályok most már egyértelműek, mindenkinek ezek betartásával kell részt venni a közös együttműködésben.
Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője szerint a döntést a magyar igazságügyi miniszter, Varga Judit minden bizonnyal nem olvasta, hiszen azt állította az ítélet kihirdetése után, hogy politikai döntés született, méghozzá a nyári, LMBTQ-, vagy más néven a gyermekvédelmi törvény elfogadása miatt. Cseh Katalin a döntés nyomán nagyon reméli, hogy mostantól az Európai Bizottság komolyan veszi magát, és következetesen betartatja a jogállamisághoz kapcsolódó kötelezettségeket. Nagy hiba volt, hogy a bizottság eddig is kivárt.
Arra szólítjuk fel a bizottságot, hogy haladéktalanul léptesse életbe a jogállamisággal kapcsolatos intézkedéseket.
Mint említette, magyar politikusként sokat találkozik emberekkel, és gyakran megkérdezik tőle, mondja, maguk ott Brüsszelben nem látják, hogy mit csinál itt ez a kormány, hogy semmibe veszi a jogállamot? Nos, ezért is fontos, hogy a bizottság keményen és határozottan lépjen fel legalább az unióbarát magyarok érdekében is – tette hozzá Cseh Katalin.
Daniel Freund (Zöldek, Németország) úgy véli, hogy a bíróság mai döntésével minden akadály elhárult annak az útjából, hogy bevesse a jogállamiság kikényszerítéséhez szükséges eszközöket. Most már nincs mire hivatkoznia a bizottságnak, nincs több kifogás, nem tud már mást tenni, mint határozottan fellépni. Ha ennek ellenére sem teszik meg az elvárt lépéseket, akkor az Európai Parlamentben el fogják indítani a megfelelő eljárásokat. Ennek része például, hogy az idei kifizetések befagyasztását fogják javasolni.
Kérdésre válaszolva Cseh Katalin arra hívta fel a figyelmet, hogy ha azonnal nem lép a bizottság, akkor Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő előbb-utóbb szétverik az Európai Uniót, ezt pedig meg kell akadályozni, hiszen ehhez most már adottak a jogi lehetőségek. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a magyar kormány hányszor hagyta figyelmen kívül a Brüsszelből érkezett figyelmeztetéseket, és ez is azt bizonyítja, hogy eddig sem jó szándékú partnerekkel állt szemben az unió vezetése.
Azt se felejtsük el, hogy nem Brüsszel, hanem a lengyel és a magyar kormány kezdeményezte ezt a bírósági eljárást. És ne felejtsük el, hogy a két vezető volt az, aki meg akarta vétózni az unió következő időszakra szóló költségvetését. Mindent kitaláltak, időhúzásra játszottak, és ennek eredménye az, hogy ilyen későn született csak meg a bírósági döntés. Ha mindez nincs, akkor már vagy kilenc hónapja el lehetett volna indítani a két állam elleni jogállamisági eljárást – hívta fel a figyelmet a német árnyék-jelentéstevő.
(Borítókép: Thierry Tronnel / Sygma / Getty Images)