Mint arról beszámoltunk, az Európai Unió Bírósága elutasította Magyarország és Lengyelország keresetét a jogállamisági perben, és kötelezi a két államot a rájuk eső perköltség megfizetésére. A kormánypárti és ellenzéki reakciókat, valamint a döntés indoklását ide kattintva olvashatják. Az EUB döntése természetesen vezető hír volt a nemzetközi sajtóban.

A Politico szerint a döntéssel az EU egyfajta jogi megerősítést kapott ahhoz, hogy visszatarthassa a kifizetéseket azon országok esetében, ahol úgy ítéli meg, hogy a jogállamiság sérül, vagyis Brüsszel csökkentheti a jogállamisági problémákkal küzdő országok forrásait, így Lengyelországét és Magyarországét is.

Az EU-nak jót tesz Varsó és Budapest jogállamisági mechanizmus elleni perének elutasítása, az uniós források és a jogállamiság összekapcsolása azonban csak a probléma egy részét oldja meg

– írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A lap szerint ez a döntés a demokrácia megőrzéséről is szól, nem csak az uniós források felhasználásáról. „A közösség működéséről van szó, amely nagy mértékben függ attól, hogy a polgárok alapvető jogait mindenhol garantálják, és hogy az uniós vállalkozások és polgárok minden tagállamban jogbiztonságot élvezzenek” – írja a német lap.

A francia Le Monde már arról ír, hogy a döntés nyomán Budapest és Varsó blokkolhatja az uniós intézményekkel való együttműködést, és ez a folyamat politikai válsághoz vezethet az unión belül.

A szerdai Kormányinfón is központi téma volt az Európai Unió Bíróságának ítélete. Varga Judit igazságügyi miniszter elmondta a kormány álláspontját, majd még az újságírói kérdések előtt elhagyta a termet hivatalos elfoglaltságai miatt. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy fogalmazott: politikai döntés született, fellebbezésnek nincs helye. 

(Borítókép: John Thys / AFP)