A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint a megkérdezett oroszok negyven százaléka tart lehetségesnek egy háborút Ukrajnával. De hosszú út vezetett odáig, míg elérték ezt a viszonylag magas számot.
A híres moszkvai Levada Központ közvélemény-kutató egyik munkatársa azt mondta, a megkérdezettek 36 százaléka szerint nagyon valószínű egy háború lehetősége, míg további négy százalék elkerülhetetlennek tart egy összecsapást. A 2021 végén készült felmérés eredménye meglepte Denis Volkovot, mert mint mondja, a szám magasabb a korábban mérteknél.
Az emberek nem akarnak háborút, félnek tőle, viszont a közbeszédbe már beleivódott, és ma már úgy érzik, hogy állandóan ott lebeg a lehetősége a fejük felett.
A megkérdezettek a kialakult helyzetért egyértelműen a Nyugatot teszik felelőssé. Ha kitörne egy háború Ukrajna és Oroszország között, akkor az oroszok fele egyértelműen az Egyesült Államokat és a NATO-szövetségeseket tenné felelőssé érte. 16 százalékuk Ukrajnát vádolná a konfliktusért, és mindössze négy százalék keresné az okokat az orosz vezetésben.
Az orosz médiában egy lehetséges háború Ukrajnával egyáltalán nem számít tabutémának. Sőt. Ott van például a szélsőjobboldali, populista Vlagyimir Zsirinovszkij, az Oroszországi Liberális Demokrata Párt vezetője, aki egyben képviselő az orosz parlamentben és gyakori vendége politikai tévéműsoroknak. Ezekben pedig gátlástalanul uszít Ukrajna ellen. Tavaly év végén egy lapinterjúban odáig ment, hogy fegyveres fellépést követelt, ha az ukránok nem teljesítik Moszkva követeléseit, és nem hagynak fel a NATO felé kacsintgatással.
Azt nem tudni, hogy ezekre a szélsőséges megszólalásokra mennyire fogékony az orosz közvélemény, és mennyien támogatják ezt a nézetet a tavaly szeptemberi választásokon 7,5 százalékot elérő Oroszországi Liberális Demokrata Párt tagjai és szimpatizánsai közül.
A Zsirinovszkijhoz hasonló szélsőséges vélemények rendre visszatérnek az orosz médiában, elsősorban az állami televízióban. Volkov szerint az Ukrajna elleni háború lehetőségét leginkább a televízión keresztül sulykolják, hiszen az oroszok kétharmada a mai napig a tévéből tájékozódik, az számukra a legfontosabb hírforrás.
Ukrajna mint visszatérő téma 2004, vagyis az ukrán narancsos forradalom győzelme óta van jelen. Hosszú riportokban mutatták be az akkori helyzetet, amelyet a Kreml egyértelműen puccsnak nevezett, és a Nyugatot tette felelőssé érte. Egészen a 2004-es forrongásokig Ukrajnáról és az ukránokról mint stratégiai partnerről, testvéri országról írt az orosz tömegtájékoztatás. Nem sokkal ezután jelent meg az orosz közbeszédben egy Ukrajna elleni esetleges háború lehetősége – írta a Deutsche Welle.
A kétezres évek második felében a hangsúly egyre inkább arra mozdult el a tudósításokban, hogy támadják, zaklatják az Ukrajna keleti és déli részén élő orosz ajkú kisebbséget. Óriásira nagyították az őket fenyegető veszélyt, és végül ez lett az indoka a Krím félsziget elfoglalásának. A téma azóta sem került le a napirendről, hiszen az orosz belpolitika fejleményei után rögtön az ukrajnai helyzet következik mint az a téma, amely leginkább érdekli az orosz tévénézőket.
Nem véletlen, hogy a mostani válság ideje alatt is egyre markánsabban jelenik meg az orosz médiában a „meg kell mentenünk az Ukrajnában élő oroszokat” gondolata. Elsősorban azokra az elszakadáspártiakra gondolnak, akik önkényesen kiáltották ki Ukrajna két keleti régiójában a Luhanszki és a Donyecki Népköztársaságot. Az ott élők közül több százezren kértek és kaptak orosz állampolgárságot 2019 óta.
Végül a legutóbbi egyértelmű utalás, amely Putyin elnöktől ismét elhangzott, amikor a Kremlben tartott közös sajtótájékoztatót a német kancellárral, és azt mondta, hogy amit az ukránok művelnek a Luhanszkban és Donyeckben élő orosz ajkúakkal, az már népirtás. Ha ezt továbbgondoljuk, akkor már tényleg csak egy háborús ürügy kell, amely után megindulhatnak az orosz alakulatok Ukrajna keleti részében, hogy „megmentsék” az ottani oroszokat.
Ilyen provokáció lehet a csütörtök délben jelentett eset is, amikor a Moszkva által támogatott kelet-ukrajnai szakadárok azzal vádolták a kijevi kormánycsapatokat, hogy az elmúlt 24 órában négyszer nyitottak tüzet a területükre. Az ukrán hadsereg a maga részéről azt rótta fel a szakadároknak, hogy a tüzérségük egy falut lőtt a luhanszki régióban, és eltalált egy óvodát. A közlemény szerint senki sem sérült meg.
Az egyik szemtanú a Reuters hírügynökségnek elmondta, hogy tüzérségi lövéseket hallottak a donyecki repülőtér és a Donyeck megyei Elenovka falu közelében, két olyan kelet-ukrajnai területen, amelyet a szakadárok ellenőriznek. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői több tüzérségi lövést is észleltek az oroszok által támogatott lázadók és a kormányerők közötti kapcsolatvonal mentén Kelet-Ukrajnában – közölte egy diplomáciai forrás.
A szakadárok szerint a kijevi erők aknavetőkkel lőtték területüket. Az elmúlt nyolc évben többször is előfordultak ilyen incidensek, de a mostani azután következett be, hogy Oroszország több mint százezer katonát vezényelt Ukrajna határai közelébe, miközben azt követelte, hogy a NATO kötelezze el magát, hogy nem fogadja be tagjai közé Ukrajnát.
(Borítókép: Ukrán katonák ágyúval lövik az ellenséges állásokat a frontvonaltól nem messze, a Donyeck térségében fekvő Novoluhanszke falu mellett 2018. január 11-én. Fotó: Markijan Liszejko / MTI / EPA)