A pénteki határvillongások után szombaton is összecsaptak egymással az ukránok és az orosz szakadárok. Az előző napokkal ellentétben ezeknek az incidenseknek már halálos áldozataik is voltak.
Az ukrán hadsereg jelentette, hogy két katonájuk meghalt, négyen pedig megsérültek, miután a szakadárok nehéztüzérséggel bombázni kezdték az állásaikat. Állításuk szerint a szakadárok szombaton összesen 70 alkalommal sértették meg a fegyverszüneti megállapodást (péntek estig 60, éjféllel bezárólag pedig 66 esetről számoltak be).
Közlésük szerint a szakadárok összesen 30 települést céloztak meg a nehéztüzérségükkel. Az ukrán elnöki hivatal közlése szerint egy alkalommal ukrán törvényhozókat, valamint a külföldi sajtó képviselőit is el kellett menekíteni a közelből.
Mindeközben a szakadárok is arról számoltak be, hogy az ukránok nehéztüzérsége lőtte őket. A Telegramon azt írták, hogy ők csak erre válaszolva lőttek vissza.
Annyi biztos, hogy egyre gyakrabban ropognak a fegyverek Kelet-Ukrajnában. A BBC szerint több nemzetközi megfigyelőszervezet is megerősítette azt, hogy „drámai mértékben” nőtt az összecsapások száma az ukránok és a szakadárok közt, a konfliktus egyre inkább éleződik.
Mint napközben megírtuk, a két szakadár köztársaságban, Donyeckben és Luhanszkban általános mozgósítást rendeltek el szombaton, Joe Biden pedig már nyíltan arról beszélt, hogy Putyin mindenképpen támadni fog. Eközben pedig az oroszok önvédelmi céllal, rakétákkal felfegyverkezve hadgyakorlatot hajtanak végre a belaruszokkal közösen.
Az ukrán elnök Münchenben tárgyalt a világ vezetőivel a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia (MSC) keretében.
Nem fogunk önként befeküdni a koporsóba, és megvárni az orosz katonákat
– mondta Volodimir Zelenszkij, hozzátéve, hogy Vlagyimir Putyin vezetése alatt Oroszország először Grúzia, majd Ukrajna ellen indított támadást. Azt mondta: mindez, illetve a mostani konfliktus bebizonyította, hogy Európa és a térség biztonságpolitikája „gyakorlatilag megsemmisült”, és az alapoktól kezdve kell újraépíteni. Zelenszkij amiatt is kritizálta a NATO-t, hogy a szervezet ugyan azt vallja, nyitottak mindenki előtt, de közben Ukrajna csatlakozását nem akarják engedni.
Ha nem mindenki akar ott látni minket, akkor mondják meg
– fogalmazott. Arra viszont ne számítson senki, hogy Ukrajna beletörődik abba, hogy tartósan „ütközőzóna” lesz a Nyugat és Oroszország között. „Legyenek őszinték. A nyitott ajtók jók, de az egyenes válaszok fontosabbak lennének” – mondta az ukrán elnök.
Zelenszkij ezután arról beszélt: nem tudja, mi Vlagyimir Putyin orosz elnök célja, éppen ezért szeretne találkozni vele. Az biztos, hogy Ukrajna katonai konfliktus helyett diplomáciai megoldást és biztonsági garanciákat kíván. Erről az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai, valamint az Európai Unió, Németország és Törökország részvételével kell csúcstalálkozót tartani minél hamarabb, bárhol – tette hozzá.
Az ukrán elnök egyben támogatást kért országa nyugati partnereitől, kiemelve, hogy a fegyverszállítmányok nem „adományok” Ukrajnának, hanem hozzájárulás az európai és a nemzetközi biztonsághoz. Azzal kapcsolatban, hogy Németország nem hajlandó fegyverekkel segíteni az ukrán hadsereget, Zelenszkij köszönetet mondott azoknak az országoknak, amelyek „szavakkal, gesztusokkal és tettekkel is támogatták Ukrajnát”, és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy egyes országok nem mutatnak egyértelmű elkötelezettséget országa védelme mellett.
Zelenszkij a fenti felszólalása után a CNN-nek is adott egy rövid interjút. Azt mondta: nem érti, hogy miért nem lehet nyilvánosságra hozni azt, hogy Oroszországot milyen szankciók érnék a támadás esetén. Állítása szerint a nyugati országok ezt nem támogatják.
Nem azután kellenek a szankcióik, hogy lebombáznak minket és az országunkat. Akkor már nem lesznek határaink, nem lesz gazdaságunk [...] mire megyünk akkor a szankciókkal?
– mondta, majd hozzátette: az ukránok azt szeretnék látni, hogy a Nyugat valóban hajlandó elkötelezni magukat mellettük.
A donyecki szakadárok azt állítják, hogy sikerült elfogniuk egy ukrán ügynököt. Állításuk szerint a férfi neve Anton Macanjuk, és korábban a vámhatóságnál, valamint a rendőrségnél dolgozott.
A belbiztonság ügynökei állítólag február 17-én fogták el őt a lakásán. A férfit azóta vallomásra bírták, és egy videót is közzétettek, amelyen az állítólagos ukrán ügynök „bevallja”, hogy Ukrajna hamarosan támadást indít a szakadár köztársaságok ellen.
Donyecket erős tüzérségi tűz fogja érni, ezért el kell hagyni a többemeletes épületeket. Aki ott tartózkodik, az meghalhat
– többek közt ezt mondja a férfi a felvételen.
Anton Macanjuk azt is bevallotta, hogy már 2018-tól az ukrán hírszerzésnek dolgozott, és amikor a vámhatóságnál dolgozott, fegyvereket és robbanószereket csempészett be a szakadár köztársaság területére szabotázsakciók végrehajtásához. Bevallotta továbbá azt is, hogy szerepe volt annak a pénteki akciónak a megszervezésében is, amelynek keretében felrobbantották a donyecki népi milíciák vezetőjének dzsipjét a fővárosban.
A Ria Novosztyi hírügynökség jelentette, hogy a Luhanszki Népköztársaság egyik városának, Krasznodonnak a közelében bombát találtak azon az útvonalon, ahol az evakuált állampolgárokat szállítják Oroszországba. Beszámolójuk szerint 200 kilogrammnyi TNT-nek megfelelő erejű robbanóanyagot találtak egy olyan híd alatt, ahol a menekülteket szállító buszok is áthaladnak.
A TASZSZ hírügynökség szerint a szakemberek biztonságos körülmények közt felrobbantották a robbanószert, és azóta már helyreállították a közlekedést is.
Mindeközben kiderült, hogy az oroszok és belaruszok közös hadgyakorlatán ballisztikus és cirkálórakétákat is bevetettek, amelyek közt hiperszonikus fegyverek is voltak.
A Kreml tájékoztatása szerint a rakéták szárazföldi és vízi célpontokat egyaránt eltaláltak. Sajtóértesülések szerint az oroszok nukleáris fegyverarzenált is felvonultattak a hadgyakorlaton, amely
AZ OROSZ ELNÖKI HIVATAL TÁJÉKOZTATÁSA SZERINT VASÁRNAPIG TART.
Moszkvai elemzők szerint a hadgyakorlattal azt kívánják megüzenni az oroszok a NATO-nak, hogy komolyan kell venni a biztonságpolitikai követeléseiket.
Az orosz Nyomozó Bizottság vizsgálatot indított szombaton annak kivizsgálására, hogy miként csapódott be egy ukrán tüzérségi lövedék a határ orosz oldalán. Az incidens Rosztov megyében, a Taraszovszkiji járás Patronovka nevű településén történt. Ebben a járásban jelenleg mintegy 60 menekült él, aki a Luhanszki Népköztársaságból érkezett.
A lövedék egy falusi házra esett, megrongálva annak tetejét. A találat következtében senki sem sérült meg. Ukrajna mindeközben álhírnek nevezte az erről szóló értesüléseket, és leszögezte: a kormányerők nem lőtték a térséget, és nem áll érdekükben, hogy fokozzák az egyébként is nagy feszültséget.
Orosz határőrök szerint azóta két másik helyre is az ukránoktól érkező lövedékek csapódtak be. Az egyik helyszín egy mezőgazdasági birtok volt, itt a robbanás miatt összedőlt egy épület. A detonációkban senki sem sérült meg – közölték a határőrök.
Franciaország azt ajánlja minden, Ukrajnában tartózkodó állampolgárának, hogy hagyja el az országot. Azokat pedig, akik a háború által leginkább fenyegetett övezetekben vannak, felszólítja, hogy haladéktalanul távozzanak a térségből.
Ajánlatos elhagyni Ukrajnát minden francia állampolgárnak, aki nem halaszthatatlan okból tartózkodik az országban
– hangsúlyozta szombaton a francia külügyminisztérium az MTI tudósítása szerint. Párizs mostanáig az ukrajnai utazásoknak csak az elhalasztását javasolta. A diplomáciai tárca meg is nevezte azokat a városokat és térségüket (Harkiv, Luhanszk, Donyeck és Dnyipro), amelyek haladéktalan elhagyására szólítja fel az állampolgárait. Az Air France szóvivője mindeközben jelezte, hogy a francia légitársaság egyelőre minden ukrajnai járatát elindítja.
A következő járat vasárnap 9 óra 40 perckor indul Kijevbe. Természetesen közelről követjük a helyzetet, de a járatot elindítjuk
– mondta a szóvivő az AFP hírügynökségnek.
A német kancellár, Olaf Scholz egyenesen úgy fogalmazott: Európa jelenleg háborús fenyegetéssel áll szemben. A nemzetközi légitársaságok mindeközben sorra törlik az Ukrajnába tartó járataikat. A franciák után a német külügyminisztérium is arra szólította fel az ország állampolgárait, hogy hagyják el Ukrajnát, amint csak lehetséges. A német állampolgárokat arra kérjük, hogy azonnali hatállyal hagyják el az országot. A katonai konfliktus bármikor kitörhet – írták közleményükben.
A Maxar Technologies nevű amerikai cég újabb műholdas felvételeket közölt az ukrán határ menti területekről, amelyeken repülőgépek, helikopterek, harckocsik és drónok láthatóak. A cég szerint ezek az ellenséges légierők elhárítására, a szárazföldi csapatok harci támogatására, valamint szállítására szolgálhatnak majd. Közölték azt is, hogy a belarusz-ukrán határra nemrég ötven új helikopter érkezett, egy olyan különítmény részeként, amely harckocsikat, katonai szállítójárműveket és egyéb harci eszközöket is tartalmaz nagy számban.
(Borítókép: Ukrán csapatok járőröznek Novoluhanszke városában 2022. február 19-én. Fotó: ARIS MESSINIS / AFP)