Tálas Péter biztonságpolitikai szakértőt kérdeztük többek között az orosz–ukrán háború jelenlegi állásáról, a lehetséges forgatókönyvekről, Vlagyimir Putyin céljáról és Magyarország helyzetéről.
Ahogy arról beszámoltunk, Oroszország megtámadta Ukrajnát, egyszerre több ukrán várost rakétatámadás ért a reggeli órákban. A főváros mellett az ukrán fegyvergyártás központját, Harkivot, a déli Herszont, de még a nyugati Ivano-Frankivszkot is rakétákkal lövik.
Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) működő Stratégiai Védelmi Kutatóintézet vezetője az Index kérdésére elmondta: már a csütörtök hajnali események előtt is agresszióról beszélhettünk, mert a két szakadár köztársaság az ENSZ és a nemzetközi jog szerint is Ukrajna területe.
Az események viszont szintet léptek, a legfrissebb fejleményeket így foglalta össze a biztonságpolitikai szakértő:
Ami most zajlik, az egy rezsimváltást kikényszeríteni akaró, büntető jellegű, Ukrajna egész területére kiterjedő háború, amit Vlagyimir Putyin vélhetően villámháborúnak gondol, és rakétatámadásokkal indult nagyvárosok katonai célpontjai ellen. Támadás érte többek között Kijevet, Harkovot, Odesszát, Kramatorszkot és Mariupolt.
Tálas Péter kifejtette, hogy az oroszok a vezetési irányítási pontokat támadják, miközben gyorsreagálású egységek próbálhatják ellenőrzés alá venni a kijevi repülőteret.
Valószínűleg Mariupol és Odessza kikötőjét is bombázzák, itt partraszállás is elképzelhető. Cirkáló- és ballisztikus rakétákat is bevetnek, páncélos támadás is indult több irányból, beleértve Fehéroroszországot, ahonnan szintén csapatok lépték át a határt.
A szakértő a repülőterek bombázását nem tartja túl hatékonynak, mert Ukrajna nem rendelkezik komoly légierővel.
Tálas Péter szerint az ukrán haderő akkor tud tartósan ellenállni, ha túléli a rakétatámadásokat, és városi harcra kényszeríti az oroszokat. Bár Oroszország jelentős haditechnikai fölényben van, ez a városi harcokban kevésbé érvényesül, a harckocsik is nehezebben mozognak ilyen környezetben. A háború elhúzódása viszont nem érdeke Oroszországnak, a sok orosz áldozat pedig gyorsan megfordíthatja az orosz közhangulatot.
Vlagyimir Putyin közölte, hogy nem akar megszállást. Az a nagy kérdés, hogy megbukik-e a rendszer. A tapasztalatok azt mutatják, ha nem sikerül lebombázni, elfogni, megbuktatni a kormányzatot, akkor más helyzet alakulhat ki egy olyan ukrán vezetéssel, ami tartósabb ellenállásra próbálja rávenni az ukrán lakosságot és a megmaradt fegyveres erőket.
Tálas Péter nem tudja elképzelni, hogy NATO–Oroszország-háború legyen a konfliktusból. A katonai szövetség támogathatja Ukrajnát hírszerzési információkkal, kibervédelemmel vagy Oroszország ellen irányuló kibertámadásokkal, ezek mind „tagadható dolgok”.
A Nyugat pénzügyileg is Ukrajna segítségére siethet, valamint további szankciókat vezethetnek be Oroszország ellen, és megpróbálhatják Moszkvát diplomáciai értelemben elszigetelni. Lehetséges lépés a NATO keleti szárnyának további erősítése – például egy újabb, többnemzeti harccsoport létrehozásával Romániában –, mert a szomszédban kirobbant háború alapvetően változtatta meg többek között Magyarország biztonsági helyzetét is. Az viszont kérdés, hogy a NATO tudja-e, akarja-e fegyverzettel támogatni az ukránokat.
Tálas Péter úgy látja, hogy elhúzódó háború esetén menekültek befogadására és elhelyezésére kell készülni. Emellett
végig kell gondolnia az országnak, hogy miképpen tud hozzájárulni a NATO keleti szárnyának erősítéséhez, ezt kérhetik a szövetségesek is. Az is kérdés, hogy az Oroszország elleni szankciókban, a diplomáciai kirekesztésben, a moszkvai vezetés megbüntetésében milyen szerepet tudunk vállalni.
Tálas Pétertől azt is megkérdeztük, hogy végül miért dönthetett Vlagyimir Putyin a támadás mellett. A szakértő világossá tette, hogy a tét Ukrajna biztonságpolitikai orientációja, amiben három opció van:
Tálas Péter elmondta, hogy egy 2019-es kutatás alapján az ukránok 62 százaléka NATO-tag akar lenni, 2014-ben ez az arány sokkal alacsonyabb volt, de a Krím annexiója, valamint a szeparatisták orosz támogatása erőteljesen változtatott a közvéleményen.
A minszki megállapodást nem fogadja el Ukrajna, és mivel Putyin más módon nem tudja megakadályozni Ukrajna Nyugat felé mozdulását, úgy döntött, hogy az ukrán államot megtörő akciót indít. Megpróbálja rákényszeríteni az ukránokat arra, hogy lássák be, jobb nekik, ha figyelembe veszik Oroszország biztonságpolitikai igényeit.
Tálas Péter Moszkva szempontjából ezt kontraproduktívnak véli, mert egy ilyen háború nacionalizmust ébreszt és elülteti az oroszellenességet a nemzetben, ami még akkor is súlyos problémákat okozhat, ha sikerül létrehozni egy gyenge, rosszul működő ukrán államot.
A szakértő úgy gondolja, hogy Vlagyimir Putyinnak egy romokban heverő, működésképtelen Ukrajna is megfelelne, de a gyenge államiság komoly kihívásokat hozhat Ukrajna szomszédjainak is, ideértve a szervezett bűnözést, fegyveres csoportok alakulását és a terrorizmust.
Tálas Péter leszögezte, hogy amikor Putyin elnök úgy döntött, hogy kiterjedt katonai támadást indít Ukrajnával szemben, akkor már nem számított semmiféle kompromisszumra Ukrajnával vagy az európai országokkal.
Az orosz–ukrán konfliktus legfrissebb fejleményeit percről percre közvetítésünkben találja.
(Borítókép: Tűzoltók dolgoznak egy légitámadás után Csuhuiv városában 2022. február 24-én. Fotó: Wolfgang Schwan / Anadolu Agency / Getty Images)