Index Vakbarát Hírportál

A CNN riportere az orosz–ukrán háborúról: Amerika demokráciája is megrendülhet

2022. február 25., péntek 17:17

Újraéledhet a történelem részének tartott hidegháború. Stephen Collinson, a CNN politikai riportere elemezte a kialakult helyzetet.

Miközben diplomaták az ENSZ Biztonsági Tanácsának utolsó pillanatában a békéért esedeztek, orosz tűz kezdett záporozni Ukrajnára. Miért fogja megrázni Amerikát és az egész világot Putyin Ukrajna elleni, régóta rettegett támadása? – teszi fel a kérdést Stephen Collinson, a CNN politikai riportere, aki cikkében elemezte a kialakult helyzetet.

A riporter szerint Vlagyimir Putyin elnök régóta rettegett támadása messze túlmutat Oroszországon és demokratikus szomszédján. Ennek következményei lesznek, beleértve az amúgy is magas gázárak fájdalmas kiugrását az amerikaiak számára, akik azért küzdenek, hogy kikerüljenek egy évszázadonként egyszer előforduló világégésből.

Joe Biden elnök az Oroszországgal szemben valaha kiszabott legsúlyosabb szankciókat jelentette be csütörtöki beszédében, ugyanakkor újjáéledhet a történelem részének tartott hidegháború, új és kiszámíthatatlan ellentétet teremtve az Egyesült Államok és Oroszország, a világ legnagyobb nukleáris hatalma között.

Stephen Collinson szerint ez a konfliktus, amelyre az Egyesült Államok korábban már figyelmeztetett, civil életek ezreibe kerülhet. Vlagyimir Putyin egy előre nem tervezett televíziós beszédében, amely hamis állításokat tartalmazott egy oroszok elleni állítólagos ukrajnai népirtással kapcsolatban, hadműveletet hirdetett „Ukrajna demilitarizálására és nácitlanítására”.

A CNN riportere úgy véli, ez a lépése a diktátorok sötét manővereit idézte fel a harmincas évekből, amelyek aztán háborúba sodorták a világot.

A nácikra való utalása felvetette a politikai tisztogatások gondolatát, és olyan gondolkodásmódot sugallt, amely látszólag a paranoiához közelít

– állapítja meg Collinson. Hozzáteszi: ez volt az a szürreális pillanat, amikor a Szovjetunió összeomlása miatti traumát elszenvedett volt a KGB-tisztként csatát indított, hogy megbosszulja a történelmet, és felszámolja egy szuverén ország szabadságjogait.

Collinson kifejti: Ukrajna egy volt szovjet köztársaság, amely a kommunizmus összeomlása után a saját útját járta, és lemondott az atomfegyverek birtoklásáról Moszkva most és 2014-ben is megsértett biztonsági garanciáiért cserébe. Putyin Ukrajna demokráciára való törekvését saját autokratikus uralma fenyegetésének tekinti, és biztosítani akarja, hogy az ország soha ne érje el álmát, a NATO-tagságot – teszi hozzá.

Amerika veszélyes új válsággal néz szembe

Az Egyesült Államok által vezetett világrendnek is magas árat kell fizetnie ezért a támadásért – mutat rá Stephen Collinson. A magasabb gázárak és az infláció biztos hozadéka a háborúnak. Az olaj ára hordónként száz dollár fölé emelkedett szinte azonnal, amikor az orosz támadás elkezdődött.

Mivel Putyin visszalépést követelt a NATO-tól a szervezethez csatlakozó volt szovjet szatellitállamokban, ez Amerika válsága is. Az Egyesült Államok nem küld csapatokat közvetlenül Ukrajnába Oroszország ellen harcolni, tekintettel arra, hogy Ukrajna nem NATO-tagként nem élvezi a szövetség kölcsönös védelmi garanciáit

– írja a CNN riportere, aki szerint szinte biztosra vehető, hogy Washingtonnak vissza kell küldenie csapatait európai szövetségeseinek megerősítésére, és azokra a bázisokra, amelyeket harminc évvel ezelőtt elhagytak.

A balti nemzetek – Lettország, Litvánia és Észtország – hirtelen sebezhetőnek tűnnek, és Ukrajnával ellentétben NATO-tagok, amelyeket az Egyesült Államoknak védenie kell.

Collinson szerint fennáll az USA által finanszírozott felkelés lehetősége is Ukrajnában, ami kockázatos lehet mindkét fél számára. Tágabb értelemben Putyin Ukrajna elleni támadása újabb kihívást jelent Amerika globális hatalma és a szabad, demokratikus világ számára.

A liberális demokrácia most félelmetes kihívással néz szembe, nemcsak a revansista Oroszország, hanem egy felemelkedő, tekintélyelvű kínai szuperhatalom részéről is. És ellentétben a hidegháború idejével, amikor minden fél szilárdan kiállt a kommunizmus elleni negyvenéves küzdelemben, Amerika saját demokráciája akár meg is rendülhet

– olvasható Collinson elemzésében, aki arra is emlékeztet, hogy Donald Trump volt elnök kedden még zseninek nyilvánította Putyint, és bátorította az orosz vezetőt a szerinte illegitim módon megválasztott Joe Bidennel szemben.

A CNN riportere szerint a háború korai szakaszában még túl korai megmondani, milyen mértékű ellenállással kell szembenézniük az oroszoknak, ha megdöntik az ukrajnai kormányt vagy ha az illegális invázió olyan felkelést idéz elő, amely oroszok ellen irányulhat, komoly kihívást intézve Putyin rezsimje számára.

Collinson idézi a CIA egy volt magas rangú tisztjét, aki azt mondta: egy Franciaországnál vagy Németországnál nagyobb ország inváziója fenntarthatatlan helyzetet teremthet az oroszok számára, és ez óriási hazárdjáték. A volt CIA-s, Paul Kolbe szerint Putyin megpróbál lenyelni egy disznót, de az orosz medvének nehéz lesz megemésztenie.

(via: CNN)

(Borítókép: Ukrán tankok haladnak egy úton a kelet-ukrajnai Szjevjerodoneck közelében 2022. február 24-én. Fotó: Zurab Kurcikidze / EPA / MTI)

Rovatok