A kutatást több mint kétezer be nem oltott, súlyos kockázatnak kitett emberen végezték el.
A Pfizer egyik nagy sikerű találmánya már egy hónapja forgalmazható az Európai Unióban, viszont sehol máshol nem kapható.
Albert Bourla, a vállalat vezérigazgatója nemrég úgy nyilatkozott, hogy a Pfizer majdnem 100 kormánnyal folytat tárgyalásokat világszerte a Paxlovid szállítási megállapodásairól, „beleértve az Európai Bizottságot és az európai kormányokat”.
A Paxlovid az első olyan koronavírus-ellenes gyógyszer, ami szájon át adható be,
és olyan felnőtt betegek kezelésére ajánlják, akiknek nincs szükségük kiegészítő oxigénterápiára, illetve akiknél a megbetegedés súlyossá válásának kockázata fennáll.
A közös uniós beszerzés még nem kezdődött meg, pedig a legfrissebb információk szerint már Magyarország is leadta az igényét mintegy 50 ezer kezelésre elegendő Paxlovidra. Ezt az Európai Bizottság magyarországi képviselete a növekedés.hu-nak meg is erősítette a napokban.
Hogy miért várják ennyire ezt a készítményt? A Paxlovid egy kétféle hatóanyagból, így két tablettából álló terápia, amit a betegeknek öt napon át kell kapniuk 12 órás ciklusokban. A két tabletta közül az egyik hatóanyaga csökkenti a vírus szaporodási képességét a szervezetben, a másiké meghosszabbítja az első hatását.
A kutatási eredmények szerint a Paxlovid 89 százalékkal csökkenti a halál kockázatát, ha a tünetek megjelenésétől számított három napon belül alkalmazzák.
Ha valaki öt nap után kapja meg a gyógyszert, az már csak 88 százalékkal csökkenti a halál esélyét.
A kutatást több mint kétezer be nem oltott, súlyos kockázatnak kitett emberen végezték el. A Pfizer szerint a kísérletek során a tablettát vagy placebót kapó betegek mintegy 20 százalékánál jelentkeztek mellékhatások, többnyire enyhék. Érdekesség: súlyos mellékhatás a gyógyszerrel kezelt betegek 1,7 százalékánál jelentkezett, míg azoknál, akik semmilyen hatóanyagot nem kaptak, csak placebót, ez az arány 6,6 százalék volt.
A kereslet jelenleg világszerte meghaladja a gyártási kapacitásokat. A készítményt most nagyrészt a dél-németországi Freiburgban gyártják, de a Pfizer megállapodott az ENSZ által támogatott gyógyszerszabadalmi alappal, a Medicines Patent Poollal (MPP), hogy a pirula gyártási licencét átadja, így azt a világ 95 országában gyárthatják. Ezzel az emberiség 53 százaléka férhet hozzá közvetlenül a gyógyszerhez. A szerződés viszont kiköti azt is, hogy egyes országokban – például Brazíliában – a gyógyszert kizárólag exportra termelhetik.
Orbán Viktor miniszterelnök erre reagálva korábbi rádióinterjújában arról beszélt, hogy a debreceni gyárban mi is gyártani fogjuk majd a készítményt, erre Magyarország jelentkezett.
Egyébként a Pfizeréhez hasonló készítményt már az amerikai Merck gyógyszercég is próbálta forgalomba hozni Molnupiravir néven, azonban azt az Európai Unióban az Egyesült Államokon és Nagy-Britannián kívül nem engedélyezték.
Érdekesség, hogy Szlovéniának valahogy tavaly év végén sikerült már vásárolni belőle 6 ezer ember kezelésére elegendő adagot. Az FDA által nyilvánosságra hozott adatok szerint a Molnupiravir képes volt csökkenteni, igaz, mindössze 30 százalékkal a Covid–19 miatti kórházba kerülés kockázatát.