Oroszország csütörtökön indított támadást Ukrajna ellen, a háború azóta, immár negyedik napja zajlik. Egyre többen menekülnek el Ukrajnából, a civil áldozatok száma folyamatosan növekszik, miközben Vlagyimir Putyin orosz elnök a legmagasabb készültségbe helyezte az orosz atomrakétákat.
Egyre csak fokozódik a feszültség Ukrajnában, az oroszok által csütörtökön indított invázió vasárnap ugyanis új szintre lépett, miután Vlagyimir Putyin a legmagasabb készültségbe helyezte az orosz atomrakétákat.
Az orosz elnök a szükségállapotot azzal magyarázta, hogy a NATO vezetői „agresszív kijelentéseket tettek”. A Nyugat kemény pénzügyi szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben az elmúlt pár napban, néhány ország magát az elnököt is célba vette.
Putyin olyan magas rangú katonai tisztségviselőkkel beszélt, mint Szergej Sojgu védelmi miniszter, és közölte velük:
helyezzék az orosz stratégiai atomrakéta-erőket a legmagasabb szintű készültségbe.
Gordon Corera, a BBC tudósítója szerint Putyin utasítása nem azt jelenti, hogy be is vetik a nukleáris fegyvereket, Moszkva a riasztási státuszt elrettentésként használja, ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról, hogy Oroszország rendelkezik a legnagyobb nukleáris fegyverkészlettel a világon.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter reagált a fenyegetésre, kiemelve, ha Oroszország nukleáris fegyvert vet be Ukrajna ellen, az „katasztrófa lesz az egész világ számára”, egyúttal jelezte, hogy a két ország megállapodott egy találkozóban.
Orbán Viktor rendkívüli interjút adott vasárnap, amelyben elmondta, hogy most stratégiai nyugalomra van szükség, nem szabad átgondolatlan döntéseket hozni, Magyarország nehogy belesodródjon az Ukrajnában zajló háborús konfliktusba.
A miniszterelnök emellett hangsúlyozta, hogy amilyen szankciókat meghoznak most az uniós tagállamok, azokat Magyarország mind elfogadja és támogatja, egyúttal jelezte, hogy
az Ukrajnából érkező menekülteket azért kell befogadni, mert a szomszédjaink, és nincs hova menniük.
Kiemelte, az nem igaz, hogy első körben Magyarország vétózta meg a SWIFT pénzügyi rendszerrel kapcsolatos szigorításokat.
A Nyugat döntést hozott a SWIFT-rendszerről, és beveti a szankciós fegyvert, amelynek súlyos hatása lehet az orosz gazdaságra.
A SWIFT (Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication) egy bankközi hálózat, amely a szolgáltatások rendkívül széles palettáját biztosítja: számláról számlára történő átutalások, elszámolások, devizapiaci és értékpapírügyletek, beszedési megbízások szerepelnek a repertoárban. Noha jóval az internetkorszak előtt jött létre, rendes, minden nagy gazdaság által elismert, megbízhatóbb alternatívája nincsen.
A SWIFT nagyjából olyan beugró a gazdasági életben, mint a bankszámla a bejelentett és rendesen adózó munkahelyek világában: megkerülhetetlen tényező, hiánya pedig teljes elszigetelődést jelent. Jól mutatja ezt, hogy ma a belga központú rendszert több mint 200 ország – köztük Oroszország – több ezer pénzügyi intézménye használja, és biztonságos üzenetküldő rendszert biztosít a határokon átnyúló pénzátutalások intézésére.
Az Orosz Nemzeti Swift Szövetség szerint az ország mintegy 300 vezető bankja és szervezete használja a rendszert, az orosz hitelintézetek több mint fele képviselteti magát a SWIFT-ben,
és Oroszország a platform felhasználóinak száma alapján a második helyen áll az Egyesült Államok után. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy közel 200 millió bankszámla esne ki a rendszerből, ha Oroszországot kizárnák belőle, ami egyet jelentene azzal, hogy az oroszok nem férnének hozzá a világ pénzügyi piacaihoz.
Kollégáink Beregszászból jelentkeztek helyszíni riporttal, ahol jól mutatja a háborús helyzetet, hogy ukrán önkéntesek tankcsapdákat helyeztek el több helyen – részben ezért sem tudtak Kárpátaljáról Lvivig menni.
Az általános feszültséget és bizalmatlanságot jelzi, hogy a helyi ukrán hatóságok figyelmeztették tudósítóinkat, akik bajba is kerültek. Közölték velük az ukránok, hogy bár ők magyarbarátok, minél távolabb kerülnek a magyar határtól, a háborúból fakadó feszültség miatt nagyobb problémáik is lehetnek, főleg, ha az emberek kamerát látnak náluk, és kiderül róluk, hogy magyarok.
Az eseményekkel kapcsolatban Kardos Gábor lapunknak írt véleményt, amelyben kifejtette, hogy már Antall József is figyelmeztetett arra, hogy naiv, aki azt hiszi, hogy Oroszország lemondott Közép-Európáról.
A háborús helyzet világszerte tüntetéseket eredményezett. Berlinben nagyjából százezren vonultak ki az utcákra.
A háború Ukrajna ellen nem Oroszország, hanem az orosz államfő műve. Putyin nem egyenlő Oroszországgal
– mondta Frank Werneke szakszervezeti vezető, a tüntetés fő szónoka.
A cseh fővárosban, Prágában nagyjából 30-35 ezren demonstráltak, míg Oroszországban 44 városban emeltek hangot az emberek a béke mellett.
A békét követelők cselekedete azonban nem maradt retorzió nélkül, a rendőrség ugyanis több mint 900 embert vett őrizetbe országszerte, és egyes információk szerint ezzel már 4000 fölé nőtt a bebörtönzött orosz tüntetők száma a háború csütörtöki kezdete óta – írja a BBC.
A háborús eseményeket vasárnap is percről percre közvetítettük, és a beszámolónkból többek között kiderül, hogy
(Borítókép: Orosz fegyveres erők Ukrajnában 2022. február 27-én. Fotó: Alexander Ermochenko / Reuters)