Egy friss összesítés szerint az ukrajnai háború miatt kenyérhiány léphet fel több arab országban, köztük a polgárháború sújtotta Jemenben is, ahol így is milliókat fenyeget éhínség.
A brit Middle East Monitor a washingtoni székhelyű Middle East Institute (MEI) elemzésére hivatkozva emlékeztet arra, hogy a közel-keleti országok elsősorban Ukrajnából és Oroszországból szerzik be a gabonát, a kenyérhiány pedig tüntetéseket és bizonytalanságot okozhat a térségben.
Az intézet kiemelte: Ukrajna gabonaexportjának mintegy fele az észak-afrikai régióba kerül.
A háború esetén fellépő ellátási nehézségek súlyos csapást mérnének az élelmiszerimportra berendezkedett országokra, például Egyiptomra, Jemenre, Líbiára, és Libanonra
– áll a jelentésben.
Az amerikai mezőgazdasági minisztérium tavalyi jelentése szerint
a közel-keleti térség államai több mint 36 millió tonnányi gabonát importáltak, nagyrészt Ukrajnából és Oroszországból.
A jelentésben arra is figyelmeztettek, hogy ez az importmennyiség Iránban, Irakban és Szíriában a szárazság és az egyre gyakoribb hőhullámok miatt emelkedni fog.
Ritkán emlegetik, hogy sok más tényező mellett az akadozó és hirtelen megdráguló élelmiszer-szállítás volt az egyik jelentős indikáló erő a tíz éve a Közel-Keleten végigsöprő arab tavasz beindulásához. A térségben akkoriban nagyon gyorsan drágult a búza, ebből következően az alapvető élelmiszernek számító kenyér ára is, amit csak tetézett, hogy 2010-ben Oroszország leállította gabonakivitelét. Nem ez volt ugyan a legfontosabb, de az egyik komoly oka annak, hogy elindultak az akkori forradalmi történések.
David Beasley, az ENSZ Élelmezési Világprogramjának (WFP) igazgatója máris kijelentette, hogy a háború "drámai hatással lesz" a régióra. A WFP adatai szerint egyedül Szíriában - amely a 2011-ben kezdődött polgárháború előtt saját maga el tudta látni élelemmel az állampolgárok zömét - mintegy 12,4 millió embert fenyeget a bizonytalan élelmiszer-ellátás. Az ország tavaly 1,5 millió tonna gabonát importált, nagyrészt Oroszországból.
Az ENSZ Élelmezésügy Szervezetének (FAO) adatai szerint például Libanon búzaigényének 55 százalékát Ukrajnából elégíti ki. Törökország szükségletének 23 százalékát adja az ukrán és 62 százalékát az orosz búza. És ott van Egyiptom is, amely nagyban függ az orosz és az ukrán búzaszállításoktól.
Az Európai Unió összességében élelmiszer-exportőr,és bár Ukrajna a közösség egyik jelentős kereskedelmi partnere, mégis csak a teljes uniós agrárbehozatal 4,9 százalékát adja. Vagyis az ukránok a negyedik legfontosabb élelmiszer-beszállítói az uniónak a brazilok, a britek és az amerikaiak mögött. Ugyanakkor Európa – bizonyos termékek esetében – sokkal jobban függ Ukrajnától, mint gondolnánk. Ugyanis a napraforgóolaj 88, a repce 41, míg a méz 26 százaléka érkezik az ukránoktól.
Nem szabad megfeledkeznünk a nagyon jelentős ukrán kukoricakivitelről sem. A kukorica fontos az állattenyésztésben, és ha hirtelen megszakad a beszállítói lánc, az európai sertés- és baromfitartók kerülhetnek igen gyorsan komoly bajba. Különösen igaz ez Spanyolországra, amely messze a legnagyobb kukoricaimportőr az unióban.
(Borítókép: Búzamező Ukrajnában 2014. július 20-án. Fotó: Rob Stothard / Getty Images)