Egy hete tart az orosz–ukrán háború a szomszédos ország területén, az orosz haderő több irányból is betört Ukrajna területére, valamint rakétatámadásokat is indított a nagyobb városok és a stratégiai célpontok ellen. Térképeken ábrázoltuk, hol tart az orosz invázió, valamint hogy mely területeket ért légitámadás.
Ahogy korábbi összefoglalónkban is megírtuk, Oroszország előbb elismerte a luhanszki és a donyecki szakadár köztársaságokat független államként, majd február 24-én hajnali 4 órakor „békefenntartó erőnek” álcázott seregeket küldött Ukrajnába, ezzel kezdetét vette az invázió. Az orosz haderő három irányból támadott, ezekről, valamint a lehetséges katonai célokról is írtunk.
A BBC segítségével térképen ábrázoltuk a támadások irányát, valamint azt is, hogy mely területeket vonta eddig irányítása alá az orosz hadsereg. Mivel a háborúban gyakorlatilag óráról órára változik a helyzet, fontos kiemelni, hogy jelen térképek a március 3-i állapotokat tükrözik a BBC és a brit hírszerzés információi alapján.
A három fő irány közül az egyik észak volt, Belarusz közelében. Az elmúlt hónapokban orosz csapatok tartottak itt többször közös hadgyakorlatot a belarusz haderővel, ám akkor még senki sem sejtette (vagy tudta biztosra), hogy ennek mi volt a célja. Azóta világossá vált: az Ukrajna elleni támadás előkészítése zajlott.
Térképünkön is tükröződik, amit az eddigi rakétatámadások is alátámasztottak: az északi offenzíva főbb célpontja Csernobil, Csernyihiv, Szumi és Harkiv voltak – utóbbi Ukrajna második legnagyobb városa, melynek bombázásáról bővebben is írtunk, képeken is megmutattuk. Kelet felől, Oroszország területéről is megindult az orosz hadsereg, a luhanszki és a donyecki szakadár területeken keresztül indultak meg Ukrajna belseje felé.
Délről, a 2014-ben annektált Krím félsziget felől is támadtak az oroszok. Az itt előrenyomuló egység büszkélkedhet a leggyorsabb támadási ütemmel, ugyanis már elérte a kiindulópontjától 300 kilométerre lévő Mariupolt – igaz, nem botlott jelentősebb ellenállásba.
A katonai célok elemzők szerint nagyjából kirajzolódtak az elmúlt egy hétben: Kijev körülkerítése a város ostroma előtt, valamint a Krímet szárazföldön összekötni az ország délkeleti részén fekvő szakadár államokkal.
Mindeközben Kijev bombázása is megkezdődött, ezt szintén térképen ábrázoltuk. Többek között a televíziótornyot, az elnöki hivatalt, valamint két repülőteret is rakétatámadás ért. Emellett lőtték az oroszok a hitelesített beszámolók szerint Kijev külső kerületeit és agglomerációját is, beleértve Visgorodot és Irpint.
Ahogy megírtuk korábban, Kijevet ugyan körülzárták az oroszok, de úgy tűnik, a jelen lévő haderő sem létszámban, sem fegyverzetben nem elég a főváros elleni ostrom megindításához. Ráadásul az utánpótlás is akadozik, nehezen és lassan érkezik az ellátmány.
Ráadásul a helyiek is felkészültek Kijev védelmére: mintegy húszezer gépfegyvert osztottak ki, valamint több ezer Molotov-koktélt készítettek. Alábbi galériánkban bemutattuk, hogyan bombázták az oroszok Kijev külvárosi részét, és ott milyen állapotok uralkodtak.
Azt is megírtuk, hogy a háború kezdete óta már több mint egymillióan menekültek el Ukrajnából, a legtöbben Lengyelország és Magyarország felé vették az irányt.
A háború eseményeit folyamatosan követjük, élő hírfolyamunkat ide kattintva érheti el.
(Borítókép: Orosz katonai járművek 2022. február 25-én. Fotó: Stringer / AFP)