Nehéz elkerülni a Nagy Imre-párhuzamot, amikor Volodimir Zelenszkijről, az ukrán háború hőséről, a – most még – független Ukrajna elnökéről beszélünk. De vajon hogyan került a világ figyelmének fókuszába ez a 44 éves, orosz anyanyelvű, Ukrajna délkeleti régiójából származó egykori színész? Portré napjaink legveszélyesebben élő sztárpolitikusáról.
A hol zöldesbarna katonai pólót, hol golyóálló mellényt viselő, borostás, kialvatlan elnököt, az oroszellenes honvédő háború hősét látva ma már szinte hihetetlen, hogy Volodimir Zelenszkij egy olyan kabarétréfával vált országos hírűvé Ukrajnában, amiben ő és néhány társa letolták a gatyájukat, és zongorázni kezdtek. De a billentyűket nem ám az ujjaikkal püfölték, hanem egy sokkal intimebb testrészükkel.
Volodimir Zelenszkij 1978. január 25-én született Krivoj Rogban (ukránul: Krivij Rih), ebben a mintegy 700 000 lelket számláló bánya- és iparvárosban, amely úgy hirdeti magát, mint a világ leghosszabb települése. (Valóban nagyon hosszú, egyszersmind keskeny, ezt e sorok írója is tanúsíthatja, aki 2010-ben egy magyar ökölvívócsapatot vezetett ide. A vendéglátónknál akkor szorítóba lépett napjaink két profi gigásza, Vaszil Lomacsenko és Olekszandr Uszik, mindketten olimpiai bajnokok, profi világbajnokok, és a napokban önkéntesként beléptek a honvédő ukrán hadseregbe.)
Közismert tény, hogy Zelenszkij zsidó származású, ahogy az is, hogy sohasem hangsúlyozta zsidó származását, nem gyakorolta a vallást. Anyanyelve pedig az orosz.
Számos családtagja a holokausztban vesztette életét – tudni kell, hogy Krivoj Rogot hosszú ideig megszállva tartották a nácik –, Zelenszkij nagyapja a Vörös Hadsereg tisztje volt, apja matematikus, anyja mérnök.
A család a maradás mellett döntött akkor is, amikor a hetvenes, nyolcvanas években rengeteg zsidó kivándorolt a Szovjetunióból Izraelbe. Az ukrán társadalomra nem jellemző az antiszemitizmus, egy felmérés szerint az ukránoknak csak 5 százaléka nem örül annak, hogy zsidók is élnek az országban, míg ez az arány Lengyelországban 18, Csehországban 19, Romániában 22 százalék.
Így aztán Zelenszkij csípőből tudta cáfolni, sőt, nevetségessé tenni Putyin vádjait, amikor az orosz elnök az agressziót megindokolva Ukrajna „nácitlanításáról” beszélt;
hogy is kellene nácitlanítani egy olyan országot, amelynek zsidó az elnöke, és amikor Zelenszkij hatalomra került 2019-ben, a miniszterelnök is zsidó volt Volodimir Grojszman személyében.
Egykori iskolatársai mesélik, hogy Zelenszkij a fülbevalójával és kimagasló tanulmányi eredményével tűnt ki az iskolában, idővel jogi diplomát szerzett a kijevi egyetemen. Ügyvéd azonban mégsem lett belőle, mert beszippantotta a show világa.
Színész lett belőle, humorista, táncos-komikus, sőt, 2006-ban, 28 éves korában megnyerte a Dancing with the Stars (Szombat esti láz) ukrán változatát.
Az áttörést 2015-ben „A nép szolgája” című, kirobbanó sikerű tévésorozat jelentette – ezt a napokban több ország is megvásárolta! –, amelyben egy tanárt alakított, aki vitriolos hangnemben ostorozta az ország korrupt politikusait.
Ezzel tulajdonképpen beindult Zelenszkij politikai karrierje, ugyanis a humorista a való életben is eljátszotta a korrupciót kipellengérező tiszta kezű politikus szerepét, oly sikeresen, hogy a 2019-es parlamenti választások második fordulójában pártja, A nép szolgája nevű tömörülés élén a szavazatok 73 százalékát megszerezve kisöpörte az elnöki székből Petro Porosenkót.
Zelenszkij elnöki időszaka izgalmasan kezdődött. Alig melegedett meg az elnöki székben, amikor Donald Trump, az Egyesült Államok akkori elnöke nyolc alkalommal hívta fel ukrán kollégáját. Megpróbálta rábeszélni, hogy kezdeményezzen vizsgálatot a demokratapárti kihívó, Joe Biden fia ellen, aki állítólag törvénysértő módon üzletelt az ukrán állami olajtársasággal. Zelenszkij ezt minden alkalommal azzal utasította vissza, hogy szívesen indítana vizsgálatot, de csak akkor, ha erre hivatalos kérés érkezik Washingtonból. Ilyesmi azonban nem érkezett.
Elnökké választása után Zelenszkij sokat dolgozott az Oroszországgal fennálló zűrös kapcsolatok javításán. A két ország között – kiváltképp a Krím 2014-es orosz annektálása óta – roppant feszült volt a viszony. Zelenszkijnek sikerült elérnie a hadifogolycserét, és esély mutatkozott arra is, hogy a 2015-ös tűzszünetet tartós békévé alakítsák át.
Csakhogy a nép mindezt úgy értékelte, hogy Zelenszkij lepaktált az oroszokkal, és az egyre erősödő tüntetések hatására az elnök taktikát változtatott. Ebben az is közrejátszott, hogy nyugati politikusok figyelmeztették, Putyin csapdába akarja csalni, és egy olyan szerződést akar aláírattatni vele, amely garantálná az orosz befolyást Ukrajnában, és a két keleti szakadár tartományt, Luhanszkot és Donyecket gyakorlatilag Oroszországhoz csatolná.
Az irányváltás abban nyilvánult meg, hogy Zelenszkij szorosabbra fűzte kapcsolatait a Nyugattal, aminek a vége Ukrajna NATO-csatlakozása lett volna.
Ez nagyon nem tetszett Putyinnak, és ez a nemtetszés vezetett végső soron február 24-én ahhoz, hogy az orosz tankok megindultak Kijev felé.
Most itt tartunk, tíz napja folyik a háború, Zelenszkij több videót is kitett magáról, amint a kijevi elnöki palota előtt áll golyóálló mellényben, ezzel is cáfolva a Moszkvából érkező rágalmakat, miszerint elmenekült volna az országból.
Az elmúlt napokban az oroszok állítólag háromszor is merényletet kíséreltek meg ellene, de mindhárom meghiúsult.
Hazai népszerűsége, amely korábban igencsak mérsékelt volt, most már 95 százalék körül mozog, gyakorlatilag egész Ukrajna egy emberként áll a hőssé magasztosult elnök mögött.
Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan követjük, percről percre frissülő szombati cikkünket itt találja.
(Borítókép: Volodimir Zelenszkij. Fotó: Ukrainian Presidency / Handout / Anadolu Agency / Getty Images))