Kína öt és fél százalék körüli gazdasági növekedést tűzött ki 2022-re – közölte Li Ko-csiang kínai miniszterelnök szombaton az Országos Népi Gyűlés éves ülésszakának megnyitóján.
Li Ko-csiang a kínai törvényhozás előtt elmondott munkajelentésében hangsúlyozta: Kína elkötelezett gazdasági reformjának elmélyítése mellett a fejlődéshez szükséges piaci vitalitás és belső lendület megerősítése mellett – számolt be az MTI.
Lépéseket tesznek majd az adminisztrációs rendszer egyszerűsítésére, és hathatósabb intézkedésekkel lépnek fel a monopóliumokkal szemben, miközben előmozdítják a pénzügyi rendszer reformját – mondta a miniszterelnök.
Li rámutatott: a kínai gazdaság jelenleg a zsugorodó kereslet, az akadozó ellátás és a gyengülő várakozások problémáival néz szembe egyszerre. Az országnak ezért a gazdaság stabilizálását kell előtérbe helyeznie, miközben további fejlődésre törekszik.
Peking tavaly a bruttó hazai termék (GDP) 6 százalék feletti növekedését irányozta elő, hogy megfelelő teret biztosítson a koronavírus-járvány utáni helyreállásnak. A kínai gazdaság tavaly végül 8,1 százalékos bővülést ért el.
A munkaerőpiaci kitűzéseket illetően Li elmondta: Peking idén is 11 millió új városi munkahelyet kíván teremteni. Ez megegyezik a tavalyi céllal, amelyet sikerült túlteljesíteni 12,69 millió új városi munkahely létrehozásával. A városok munkanélküliségi rátáját pedig 5,5 százalék alatt tartanák, csakúgy, mint 2021-ben.
Stabilan tartanák továbbá a fogyasztói árakat, a tavalyi céllal megegyezően idén ismét 3 százalék körüli fogyasztói árindexet kitűzve.
A költségvetési hiányt illetően a GDP 2,8 százalékát tűzték ki célként.
Tajvan kérdését illetően Li hangsúlyozta: Kína határozottan ellenez mindenféle, Tajvan függetlenségét célzó szeparatista tevékenységet, valamint külföldi beavatkozást. A kínai miniszterelnök úgy fogalmazott:
elő fogjuk mozdítani a kapcsolatok békés fejlődését és Kína újraegyesülését.
A parlamenti ülésszak nyitónapján előterjesztett költségvetési tervezet szerint Kína 2022-ben 7,1 százalékkal növelné védelmi költségvetését a tavalyi évhez képest. Ez azt jelenti, hogy Kína a 2022-es pénzügyi évben 1,45 ezer milliárd jüant (230 milliárd dollár) költene védelemre. 2021-ben 6,8 százalékkal növelték a ráfordítást éves összevetésben.
A Kínában „két gyűlés” néven emlegetett esemény pénteken a kínai törvényhozás tanácsadó testülete, a Kínai Népi Politikai Konzultációs Testület (KNPTT) éves ülésével vette kezdetét Pekingben. Ezzel párhuzamosan zajlik a több mint háromezer tagot számláló Országos Népi Gyűlés éves ülésszaka. Az egy héten át tartó parlamenti ülésszakon jellemzően a belügyekre helyezik a hangsúlyt, így Kínának az ukrajnai háborúval kapcsolatos állásfoglalása várhatóan nem kerül majd előtérbe a zárt ajtók mögött zajló tanácskozásokon. A pekingi vezetés mindeddig elutasította, hogy inváziónak nevezze az orosz katonai lépéseket, és a nyugati világgal ellentétben nem ítélte el az orosz hadműveletet. Peking továbbá ellenezte a szankciók alkalmazását, és arról biztosította Oroszországot, hogy megérti „jogos biztonsági aggályait”.