Hosszú sorok alakultak ki a bankautomaták előtt nemcsak Moszkvában, hanem a vidéki városokban is. Az orosz valuta, a rubel értéke az év eleje óta 50 százalékkal csökkent. A boltokban olyan árukat vásárolnak, amelyek a feltételezések szerint megdrágulhatnak vagy eltűnhetnek a polcokról.
„Ha most azonnal elhagyhatnám Oroszországot, megtenném. De nem hagyhatom ott a munkámat” – idézte a BBC Andrejt, aki a kamatemelés után nem engedheti meg magának, hogy jelzáloghitelt vegyen fel Moszkvában.
A hozzá hasonló oroszok milliói kezdik érezni a nyugati gazdasági szankciók hatását, amelyek célja, hogy megbüntessék Oroszországot a szomszédos Ukrajna lerohanásáért.
Azt tervezem, hogy mielőbb új ügyfeleket keresek külföldön, és a lakáshitel első részleteire félretett pénzemből elköltözöm Oroszországból
– ábrándozik a 31 éves ipari formatervező. Fél a hazájában maradni azok után, hogy embereket tartóztattak le, mert a „pártvéleménytől” eltérő volt a nézetük. „Szégyellem magam, pedig nem is a hatalmon lévőkre szavaztam” – mondta.
Az Oroszországot sújtó szankciók gazdasági háborúval érnek fel. Céljuk az ország elszigetelése és a recesszió kiváltása. A Nyugat abban bízik, hogy a példátlan intézkedések hozzáállásbeli változást váltanak ki a Kremlben.
Eközben az átlagpolgárok azzal szembesülnek, hogy elveszítik a megtakarításaikat. Az életük már most felborult.
Az egyes orosz bankok ellen bevezetett szankciók közé tartozik a Visa és a Mastercard, következésképpen az Apple Pay és a Google Pay felfüggesztése.
A 35 éves, moszkvai projektmenedzser, Darja, aki mindig a telefonjával fizetett, emiatt nem tudott jegyet váltani a metróra.
„Kiderült, hogy a beléptetőrendszert a VTB bank üzemelteti, amely szankciók alatt áll, és nem tudja többé kezelni a Google Payt, illetve az Apple Payt” – mondta a nő a BBC-nek, aki már a boltban sem tud fizetni az eddig megszokott módon, telefonjával.
A szankciókra válaszul Oroszország a több mint kétszeresére, 20 százalékra emelte kamatlábat, miután a rubel árfolyama rekordalacsony szintre zuhant. A tőzsdét – a részvények nagyarányú eladásától tartva – ki sem nyitották.
A Kreml azt állítja, hogy elegendő erőforrással rendelkezik a szankciók átvészeléséhez, de ez vitatható.
A hétvégén a jegybank nyugalomra szólított fel mindenkit a bankok megrohanásától való félelem közepette, ami akkor következik be, ha túl sokan próbálnak egyszerre pénzt felvenni.
Nincs dollár! Rubel van, de az nem érdekel
– mondta a húszas évei vége felé járó Anton, aki egy moszkvai bankautomatánál állt sorba. „Attól tartok, hogy most Észak-Koreává vagy Iránná válunk.”
A valutavásárlás az oroszoknak körülbelül a felével kerül többe, mint egy héttel korábban – már ha egyáltalán hozzájutnak valutához.
Az év elején egy dollár árfolyama körülbelül 75 rubel, egy euróé pedig 80 volt. A háború kitörése után, február utolsó napján egy dollár 113 rubelbe, egy euró pedig 127 rubelbe került.
Ha bizonytalan a helyzet, az oroszok mindig a legközelebbi ATM-hez rohannak, hogy dollárt vegyenek fel. Ezúttal sem volt ez másképp.
Amint elszabadult a háború Ukrajnában, az oroszok – a korábbi válságok tanulságait felidézve – özönlöttek a bankautomatákhoz.
Amikor elkezdődött – ahogy a harmincas évei elején járó Ilja mondja – a donbászi hadművelet, felvette a Sberbankban lévő megtakarításainak egy részét dollárban. Most a párna alatt tartja otthon.
„A többi pénzem még mindig a bankban van: a fele dollárban, a többi rubelben. Ha a dolgok rosszabbra fordulnak, kiveszem az egészet” – mondta, noha előre fél az esetleges betöréshullámtól.
A közösségi médiában megosztott fotók szerint az elmúlt napokban hosszú sorok alakultak ki a bankautomatáknál és a pénzváltóknál országszerte. Az emberek attól tartanak, hogy bankkártyájuk nem fog működni, vagy korlátozni fogják a felvehető készpénz mennyiségét.
A 35 éves Marat nem tapasztalt semmilyen problémát, amikor – csak a biztonság kedvéért – rubelt vett fel.
„Nem vagyok jó az előrejelzésben, de gyanítom, hogy az életünk rosszabb lesz. Majd elválik” – mondta.
A készpénzhiány nem csak Moszkvára korlátozódik. Permben, Kosztromában, Belgorodban és más vidéki városokban is sorban állnak a dollárért vagy euróért – jelentette a BBC orosz adása.
Egy névtelen informatikus még egy Telegram-robotot is létrehozott, amely automatikusan lekérdezi, hogy van-e euró vagy dollár a Tinkoff, egy népszerű magánbank automatáiban.
Ha igen, megosztja a helyet követőivel.
Sokan próbáltak készpénzt előrendelni banki alkalmazásuk segítségével. A lehetőség Oroszország fejlett bankrendszerének egyik jellemzője.
Február 27-én este, amikor bejelentették az orosz jegybanki tartalékok elleni szankciókat, még mindig lehetett egy applikáció segítségével 140 rubelért egy dollárt, 150-ért pedig egy eurót foglalni.
Egy nappal később ez a lehetőség – legalábbis a legnagyobb állami hátterű pénzintézetnél, a Sberbankál megszűnt, habár a fiókban személyesen még mindig igényelhető valuta. A bankok tagadják, hogy likviditáshiányról lenne szó, és az elemzők is egyetértenek abban, hogy inkább a bankok megrohamozását kívánják megelőzni.
A Kreml azt közölte: felkészülten számított a szankciókra.
A hétköznapi oroszok, akik közül sokan az államilag ellenőrzött, a Kreml üzeneteit szajkózó televízióból tájékozódnak, valószínűleg hamarosan felfigyelnek a különbségre életükben.
A moszkvaiak máris sorban állnak az élelmiszerüzletekben, és olyan termékeket vásárolnak, amelyekről feltételezik, hogy az áremelkedés vagy a kereskedelmi korlátozások miatt hamarosan eltűnnek a polcokról.
Az oroszok számára mindez felidézi azokat a 2014-es, a Krím annektálása utáni emlékeket, amikor órákig álltak sorban, hogy készpénzhez jussanak.
Akkoriban egy dollár 30–35 rubelbe került, ami manapság teljesen elképzelhetetlen. A pénzváltóknak ötjegyű árfolyamtáblára kellett cserélnie a régieket, hogy megjeleníthessék az új kurzust.
(Borítókép: Emberek sorban állnak, hogy használhassák a bankautomatákat egy moszkvai bevásárlóközpontban 2022. február 24-én. Fotó: Andrey Rudakov / Bloomberg / Getty Images)