A tálibok szóvivője a nőket a jogaik követelésére buzdítja, miközben az Afganisztáni Befolyásos Nők Mozgalmának nem engedélyeztek, hogy a nők vért adjanak egy kabuli kórházban – adta közzé az MTI.
A nemzetközi nőnap nagyszerű lehetőség, hogy az afganisztáni nők követeljék törvényes jogaikat – ezt írta ki a Twitter-oldalára Zabihullah Mudzsáhid, az afganisztáni tálibok szóvivője.
A szóvivő mellett a tálibok külügy-minisztériuma is elismerte március 8-a jelentőségét azzal, hogy „kellemes napot” kívánt a nőknek, miközben az afgán kormány engedélyezte számukra, hogy „a nemes iszlám hit és hagyományaink tükrében tiszteletre méltó és üdvös napjuk legyen”. Azt nem fejtették ki, hogy ez mit takar.
A radikális iszlamisták nyilatkozata kapcsán megjegyezte egy francia online újság, hogy a tüntetéseket az ország tavaly augusztusban hatalomra került vezetése betiltotta, illetve csak különleges engedéllyel teszi lehetővé.
Ezzel együtt az AFP beszámolt arról is, hogy az ENSZ Kabul határában lévő hatalmas épületegyüttesében a világszervezet és az afgán nők kereskedelmi és iparkamarájának közös szervezésében termékkiállítást tartottak a nők tulajdonában lévő helyi vállalkozások.
Reméljük, hogy a félelemből az otthonaikban bujkáló nők visszatérnek a társadalomba, újra dolgozni kezdenek, és folytatják korábbi tevékenységeiket
– mondta a 47 éves Tajiba Masal vállalkozó.
A nemzetközi nőnap alkalmából más nyilvános rendezvényt nem tartottak Afganisztánban, sőt. A hatóságok elejét vették annak a kezdeményezésnek is, amely során közösen engedtek volna fel lufikat a magasba, a tervezett ünnepi megmozdulás résztvevői végül ezt saját otthonaikban külön-külön tették meg.
Az Afganisztáni Befolyásos Nők Mozgalma egy kabuli kórházban tervezett vért adni, de ezt sem engedélyezték. A klinika igazgatója szerint „nők nem adhatnak vért a saría (iszlám törvénykezés) alapján
– mondta el Zakia Zahadat, az aktivisták egyike az AFP-nek.
A nőket a jogaik követelésére buzdítja fel a szóvivő, miközben a tálibok hatalomra kerülése óta gyakorlatilag eltörölték az afganisztáni nők utóbbi húsz évben élvezett szabadságjogait.
Utcai tiltakozásaikkal szemben pedig erőszakkal léptek fel.
Az aktivisták közül többen hetekre eltűntek, szabadulásukat követően pedig félelmükben bujkálni kezdtek. Jogvédők mindemellett nehezményezték, hogy a nemzetközi közösség nagyon keveset tesz a nők védelme érdekében.
Úgy tűnik, mintha a tálibok az előző, 1996 és 2001 közötti uralmukhoz képest ezúttal engedékenyeknek mutatkoznának, azonban a nőket érintő korlátozások egyre szaporodnak. Egy ideig a közszolgálati munkát végző nők nem térhettek vissza munkahelyeikre, februártól viszont megfelelő módon fedett fejjel már dolgozhatnak, igaz, csak feltételesen, a férfi és a női munkaerő szigorú elkülönítése mellett. Mindemellett továbbra sem utazhatnak egyedül férfi kísérő nélkül, a saría előírásainak megfelelően kell öltözködniük, és erősen korlátozták a jogukat az oktatáshoz is.