A hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság, az NBB vizsgálatot indított az esetleges ukrajnai háborús bűnök ügyében, miután Oroszországot civilek bombázásával vádolták. A lépés különösen annak fényében fontos, hogy előző nap találat érte Mariupolban a helyi gyerekkórházat és szülészetet.
A brit hadügyminiszter figyelmeztetett, hogy nemcsak az orosz kormány tagjait, hanem az orosz katonai parancsnokokat is bíróság elé fogják állítani háborús bűnök elkövetésének vádjával. James Heappey hangsúlyozta: nemcsak a kormány tagjai, hanem a katonai hierarchián belül a parancsok kiadásáért és végrehajtásáért felelősök nevét is összegyűjtik, és ha szükséges, bíróság elé állítják őket.
Előzőleg a hágai törvényszék főügyésze azt mondta, hogy bizonyítékokat gyűjtenek a feltételezett háborús bűnökkel, az emberiség elleni bűncselekményekkel és a népirtással kapcsolatban.
A vizsgálat megindítását 39 nemzet – köztük az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország – kezdeményezte. Beadványuk lehetővé tette, hogy bírósági jóváhagyás nélkül indítsák el a vizsgálatot.
Korábban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már háborús bűnökkel vádolta Moszkvát, miután Oroszország légicsapásokat mért Ukrajna második legnépesebb városára, Harkivra, ahol civilek haltak meg, és ártatlan gyerekek vesztették életüket a mariupoli gyerekkórház támadásakor.
„A lehető leggyorsabban” kívánja elindítani vizsgálatát – jelentette be Karim Khan, az NBB főügyésze, aki a háborús és az emberiség elleni bűncselekményeket, valamint népirtás vádjait fogja kivizsgálni visszamenőleg, 2013-ig, a Krím orosz annektálása előtti időkig.
A hágai törvényszéknek nincs saját rendőrsége. A gyanúsítottak letartóztatásában kizárólag a nemzetközi együttműködésre támaszkodik. A Nemzetközi Büntetőbíróság börtönbüntetést és pénzbírságot szabhat ki – szögezte le a BBC.
A Nemzetközi Büntetőbíróságon folyó vizsgálatok általában évekig tartanak. Eddig csak néhány ítéletet hoztak.
Az Egyesült Államok kijevi nagykövetsége háborús bűncselekménynek minősítette a zaporizzsjai atomerőmű megtámadását.
It is a war crime to attack a nuclear power plant. Putin's shelling of Europe's largest nuclear plant takes his reign of terror one step further. #TheHague #Zaporizhzhia #StandwithUkraine
— U.S. Embassy Kyiv (@USEmbassyKyiv) March 4, 2022
Háborús bűncselekménynek minősítették azt is, hogy Oroszország a gyanú szerint kazettás bombákat és úgynevezett vákuumbombákat vetett be sűrűn lakott területeken, ahol sok a civil.
„Szeretném világosan leszögezni, hogy Putyin háborús bűnös” – mondta a volt ukrán miniszterelnök a Külkapcsolatok Tanácsának rendezvényén. Arszenyij Jacenyuk szerint az orosz elnöknek „a Nemzetközi Büntetőbíróság rácsai mögött kell ülnie”.
A Nemzetközi Büntetőbíróság konkrétan meghatározta a népirtás, a háborús bűn, az emberiség elleni bűncselekmény és az agresszió bűntettének fogalmát.
A polgári lakosság célba vétele, a genfi egyezmények megsértése, az emberek meghatározott csoportjainak célba vétele és sok más akció háborús bűncselekménynek számít.
„Egy biztos: az aknavetők szándékos bevetése a lakosság ellen, vagy civilek vagy polgári objektumok célba vétele a törvényszék joghatósága alá tartozó bűncselekmény” – mondta az NBB főügyésze a CNN-ben.
„Katonai szükségszerűség esetén a konfliktusban részt vevő feleknek egyértelmű kötelességük, hogy ne alkalmazzanak aránytalan erőt, és ügyeljenek arra, hogy a lőszert és a fegyvereket ne alkalmazzák széles körben azon a területen, ahol civilek élnek” – mondta Karim Khan.
A kazettás bomba tulajdonképpen egy fellőtt rakéta, amely több ezer méteres magasságban szétfröccsen, és kisebb bombákat lövell ki, amelyek mindegyike a földre zuhanva robban fel. Az Amnesty International szerint egy orosz kazettás bomba egy ukrán óvodára zuhant.
A vákuumbombák vagy termobarikus fegyverek kiszippantják az oxigént a levegőből, ezzel pusztító erejű, erőteljes robbanást és óriási nyomáshullámot hoznak létre. Oroszország korábban a Csecsenföldön vetette be. A CNN stábja február végén egy orosz termobarikus, többszörös rakétaindítót észlelt az ukrán határ közelében.
Az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete, Linda Thomas-Greenfield a közgyűlésen azt mondta, hogy Oroszország kész bevetni ezeket a fegyvereket.
Az USA attól tart, hogy Putyin és az orosz hadsereg még brutálisabbá válik, mivel az invázió nem megy olyan simán, mint ahogy eltervezték.
„A kazettás bombák és termobarikus fegyverek esetében a parancsnokoknak a harctéren nagy körültekintéssel kell eldönteniük, hogyan kezelik a konfliktust” – emlékeztetett Khan, aki azt mondta, a bíróság szakértői vizsgálják a fegyverek bevetését és következményeit.
A brit kormányfőtől eltérően az amerikai elnök elzárkózott attól, hogy kijelentse: Putyin háborús bűntettet követett el.
„Túl korai lenne ezt kijelenteni” – mondta Biden. Az amerikai törvényhozás azonban kétpárti egyetértésben támogatta az NBB vizsgálatát.
A törvényszéket a római statútum nevű szerződéssel hozták létre. A föld legtöbb országa – 123 állam – csatlakozott a szerződéshez, amelynek az Egyesült Államok nem tagja, Oroszország pedig a Krím elcsatolása után kilépett belőle.
Ennek ellenére bárki a bíróság elé állítható, akit az NBB joghatósága alá tartozó bűncselekménnyel vádolnak. A bíróság nem országok, hanem emberek felett ítélkezik, és azokra összpontosít, akik a legnagyobb felelősséggel tartoznak a döntéshozatalban: a vezetőkre és a vezető tisztségviselőkre. Ukrajna nem tagja a bíróságnak, korábban azonban elfogadta illetékességét.
Putyin ellen elméletileg vádat emelhetne a bíróság a Krímben elkövetett háborús bűnök korábbi elrendelése miatt.
Az NBB a vádlott távollétében nem folytat tárgyalást, így az orosz elnököt Oroszországnak kellene átadnia, vagy Oroszországon kívül kellene letartóztatni. Mindkét változat teljesen valószínűtlennek tűnik.
A háborús bűnökkel kapcsolatos korábbi pereket egyébként az ENSZ különleges törvényszékei folytatták le a volt Jugoszláviában folytatott népirtás ügyében a szerb autokrata Slobodan Miloševićre összpontosítva. A ruandai népirtás vádjában egy másik bíróságot állítottak fel.
Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan követjük, csütörtöki percről percre frissülő cikkünket itt találja.
(Borítókép: Emberek menekülnek az égő házból a Kijev melletti Irpiny városban 2022. március 4-én. Fotó: Aris Messinis / AFP)