Ahogyan az várható volt, nem született megállapodás a harcok leállításáról, tűzszünetről vagy a városokban rekedt civilek számára humanitárius folyosók biztosításáról.
Törökországban, Antalyában ült tárgyalóasztalhoz Szergej Lavrov orosz és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter. A tárgyalásokat követő sajtótájékoztatón Kuleba úgy nyilatkozott, nem sikerült ígéretet kicsikarnia Lavrovtól, hogy tűzszünetet hirdessenek, és abban az időben eljuttassák a segélyszállítmányokat a polgári lakossághoz, elsősorban a körbezárt nagyvárosokban.
Abban sem jutottak előbbre, hogy humanitárius folyosókat nyissanak a körbezárt ukrán városoknál, és például kimenekítsenek Mariupolból több százezer civilt.
Párhuzamosan tartott sajtótájékoztatóján Szergej Lavrov azt ismételgette, hogy a háború befejezésének feltétele Ukrajna semlegességének kinyilvánítása, azzal együtt, hogy nem lesz a NATO tagja. Az orosz külügyminiszter szerint Ukrajna orosz érdekszféra, és közeledése a Nyugathoz biztonsági fenyegetést jelent Oroszországnak.
Lavrov megerősítette, hogy Putyin kész a legfelső szintű tárgyalásokra, de ennek csak akkor van értelme, ha alsóbb szinteken – mint amilyen szinten jelenleg is egyeztetnek orosz és ukrán kormánytisztviselők Belaruszban; kézzelfogható közelségbe kerülnek a kölcsönösen támogatott megállapodások. Addig a magasabb szintű egyeztetések csak a kijevi vezetés médiaszereplésére alkalmasak.
A szankciók hatását firtató kérdésre Lavrov azzal válaszolt, hogy megoldják maguk, és a jövőben semmilyen formában nem akarnak a Nyugattól függeni, amely nemcsak a szankciókkal, de oroszellenes politikájával is arra törekszik, hogy kiszorítsa Moszkvát a nemzetközi politika térképéről.
A földgáz- és nyersolajcsapok elzárásának lehetőségére az orosz külügyminiszter azzal válaszolt, hogy Moszkva sohasem használta politikai fegyverként az energiahordozók szállításának leállítását. Példaként a 2010-es első orosz–ukrán gáztranzitvitát hozta fel, amikor a roppant súlyos helyzet ellenére is Oroszország betartotta vállalásait, és szállított földgázt Európába.
Lavrov reagált a mariupoli gyerekkórházat és szülészetet ért támadásra is. A szóban forgó épületben Lavrov szerint már nem voltak egészségügyi dolgozók és szülőanyák, hanem valójában az azoviak néven ismert ukrán ultranacionalista zászlóalj fegyvereseinek táborhelye volt.
A török elnök kezdeményezte a tárgyalásokat, amelyek előtt az ukrán külügyminiszter Antalyában egyeztetett török kollégájával. A háború két hete alatt már volt több egyeztetés Belaruszban orosz és ukrán tisztviselők között, de ez a mostani volt az első miniszteri szintű tárgyalás. Kuleba az egyeztetések előtt nem volt túl bizakodó, azt mondta, hogy nem sok reményt lát arra, hogy tűzszüneti megállapodást kössenek, hiszen az orosz támadás jelenleg is tart, a városok ostromát nem állították le.
Moszkva előzőleg már jelezte, kész tárgyalni, de ennek csak úgy lehet kézzelfogható eredménye, ha korábbi követelései teljesülnek, vagyis Ukrajna semlegességet hirdet és lemond arról, hogy a NATO tagja legyen.
(Borítókép: Dmitro Kuleba ukrán [b, háttal] és Szergej Lavrov orosz [j] külügyminiszter megbeszélést folytat Antalyában 2022. március 10-én. Fotó: MTI / EPA / Török külügyminisztérium sajtóosztálya / Cem Özdel)