A nyugati vállalatok a kommunizmus bukása és a Szovjetunió összeomlása után kezdtek erőteljesebben terjeszkedni Oroszországban. A kölcsönösen hasznos lépésnek az Ukrajna elleni orosz invázió vetett véget, amikor három békés évtized elteltével példátlan szankciókkal sújtotta Oroszországot.
A büntetések sorában az amerikai elnök a minap betiltotta az orosz gyémántok, és a nemzeti italnak számító vodka importját – jelentette a BBC.
Az Egyesült Államok, az Európai Unió és más szövetségesek fontolóra vették Oroszország egyenrangú kereskedelmi partneri státuszának visszavonását, ami utat nyit a további gazdasági szankciók előtt.
Az invázió óta gazdaságilag gyakorlatilag elszigetelték Oroszországot. Valutája összerogyott, a globális cégek pedig távoznak az országból.
Íme, hol tart most a kivonulás, ágazatonként. A lista nem teljes, és napról napra bővül.
Az Oroszországot elhagyók között sorban az utolsó a McDonald's, a Coca-Cola, a Starbucks és a Heineken. A gyorsétteremlánc ideiglenesen bezárta nagyjából 850 oroszországi éttermét, a Starbucks 100 kávézóját.
A lépésre a részvényesek kényszerítették a cégeket, akik „nem tűrték”, hogy Oroszországban profitot termeljenek.
A Pepsi, amely sokkal inkább jelen van riválisánál, leállítja a Pepsi és más globális márkák gyártását és értékesítését Oroszországban. Ugyanakkor a húszezer alkalmazottat foglalkoztató cég más termékeket fog kínálni a piacon.
A Nestlé, a Mondelez, a Procter & Gamble és az Unilever élelmiszeripari vállalatok leállították oroszországi beruházásaikat. Alapvető cikkeket továbbra is forgalmaznak.
A British American Tobacco szerint oroszországi üzletága már nem fenntartható, ezért áruba bocsátotta.
A világ legnagyobb kozmetikai cége, a L'Oréal és vetélytársa, Estée Lauder egyaránt bezárja üzleteit és beszünteti az online értékesítést. Az Estée Lauder, amelynek márkái közé tartozik a Michael Kors, a DKNY, a Clinique és a Bobbi Brown, csaknem harminc éve működik Oroszországban, ahol tekintélyes piacra tett szert.
A Burberry és a Chanel a teljes kivonulás helyett átmenetileg bezárta üzleteit.
A világ legnagyobb divatkereskedői, a H&M és az Oroszországban 502 üzlettel rendelkező Zara viszont felfüggesztette az értékesítést az ukrajnai „tragikus fejleményekre” hivatkozva. A Nike ezzel szemben egyelőre nem tudja garantálni termékei kiszállítását az oroszországi vásárlóknak.
Bezárt a ruházatot forgalmazó Boohoo és Uniqlo, továbbá az Ikea. A posztszovjet üzleti élet szimbólumává vált Levi's is lehúzta a redőnyt. Az amerikai farmergyártó cég forgalmának mintegy 4 százaléka származott Kelet-Európából és Oroszországból, de „az üzleti megfontolások egyértelműen másodlagosak a sokak által átélt emberi szenvedéshez képest”.
Bezárta üzleteit a Richemont csoport: a Cartier, a Jaeger-LeCoultre, a Chloé, a Piaget és a Van Cleef & Arpels tulajdonosa. A Prada egy nappal később követte példájukat.
Nincsenek már nyitva a Gucci és az Yves Saint Laurent üzletei. Felfüggesztette a tevékenységét az Hermès is.
Becsukott a Louis Vuitton, a Bvlgari és a Dior is, bár az alkalmazottak egyelőre kapnak fizetést.
A koreai Samsung, az okostelefonok vezető beszállítója Oroszországban. Az exportot felfüggesztette, de egyelőre nem tudni, hogy üzletei bezárnak-e.
A japán Sony és a Nintendo felfüggesztette a játékkonzolok szállítását, a Sony pedig felfüggesztette a Gran Turismo 7 játékának piacra dobását.
Az Apple leállította minden termékének értékesítését Oroszországban, és korlátozta más szolgáltatásait, például az Apple Payt és az Apple Mapset. Üzletei is bezártak.
A Facebookot Oroszországban blokkolták, miután nem hajlandó felhagyni az állami tulajdonú hírszervezetek tartalmainak tényellenőrzésével és címkézésével.
A TikTok blokkolt minden nem orosz tartalmat Oroszországban, és felfüggesztette az élő közvetítést. Az orosz felhasználók által feltöltött tartalmakat online hagyta, beleértve az államilag támogatott médiaszolgáltatások videóit is.
A nagy tanácsadó és ügyvédi irodák az elsők voltak, amelyek a Szovjetunió összeomlása után megjelentek Oroszországban, viszont többnyire kerülték a publicitást.
A négy nagy könyvvizsgáló: a Deloitte, a KPMG, az EY és a PwC bejelentette, hogy az invázió miatt felszámolja oroszországi leányvállalatát.
A Freshfields ügyvédi iroda többé nem dolgozik az orosz államhoz köthető ügyfelekkel. Hasonlóan döntött a McKinsey tanácsadó cég is.
Az ukrajnai konfliktus kitörése után az energetikai cégek azonnali nyomás alá kerültek. Ez fokozódott, miután az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság bejelentette az orosz kőolaj és földgáz importtilalmát és -korlátozását.
A BP nagy részesedéssel rendelkezik a Rosznyeft orosz energiaipari óriásvállalatban. A brit cég a háború kitörése után bejelentette kivonulását.
Ezt követően a Shell, az ExxonMobil és az Equinor a részvényesek, valamint a kormányok és a nyilvánosság nyomására felajánlotta, hogy csökkenti oroszországi beruházásait.
A Total Energies, egy másik nagy piaci szereplő, nem fog új projekteket finanszírozni az országban, de a többiektől eltérően nem tervezi a meglévő beruházások eladását.
Még mindig nem világos, hogy mi lesz a beruházások sorsa: értékesíthetők, hogy legalább némi pénz visszacsurogjon a befektetőknek vagy egyszerűen leírják veszteségként.
Az oroszországi filmrajongók moziban már nem fogják látni a Batmant, miután a Warner Bros. felfüggesztette az új filmek bemutatását az országban.
A hollywoodi filmgyártóhoz a Disney és a Sony is csatlakozott, és leállították két filmbemutatójukat. A Disney a tévécsatornáit is szünetelteti.
Az Oroszországban viszonylag új Netflix is szünetelteti a műsorstreaminget.
A filmesek döntésüket az ukrajnai „humanitárius válsággal”, nem pedig a szankciókkal indokolják.
A világ három nagy lemezkiadója: a Sony, a Warner és a Universal bezárta oroszországi irodáját, a Spotify pedig megszüntette előfizetéses szolgáltatását, bár az ingyenes elérhető.
A Visa, a Mastercard, az American Express és a PayPal a háború elleni tiltakozás jeleként kivonul az orosz piacról.
Az orosz bankok szerint ennek nem lesz súlyos következménye. A Sberbank például közölte, hogy a Visa és Mastercard továbbra is használható Oroszország területén, mivel Oroszországban minden kártyás fizetés a nemzeti rendszeren keresztül történik.
Az Oroszországban kibocsátott kártyák azonban nem működnek külföldön, a külföldön kibocsátott kártyák pedig nem használhatók Oroszországban.
Az amerikai Goldman Sachs befektetési bank volt az első Wall Street-i bank, amely felszámolta oroszországi üzletágát. Példáját nem sokkal később követte a JPMorgan.
Az egyesek által bírált német hitelező, a Deutsche Bank nem tartott lépést velük. Csak később jelentette be, hogy ezt fontolóra veszi, és „nem köt új üzletet Oroszországban”.
A BMW, a Jaguar Land Rover, a General Motors, az Aston Martin és a Rolls-Royce többé nem szállít autót Oroszországba.
A nehézgépeket gyártó JCB minden oroszországi tevékenységét szünetelteti.
Az Egyesült Királyság legnagyobb oroszországi exportcikke a személygépkocsi, ennek ellenére tavaly a brit autók csupán 1 százaléka került Oroszországba.
Az autók Oroszországba történő szállítása egyébként is nehézségekbe ütközhet, mivel a világ két legnagyobb teherszállító vállalata, az MSC és a Maersk felfüggesztette az Oroszországba tartó és onnan induló forgalmat, kivéve az élelmiszer-, orvosi és humanitárius szállítmányok transzportját.
A Burger King elítélte a Moszkva által indított inváziót, és támogatást ígért Ukrajnának, de még nem tudott kivonulni Oroszországból.
A nyugati országok által bevezetett szankciók megtorlásaként Moszkva megtiltotta az orosz tulajdonban levő eszközök eladását. A cégek, amelyeket az elmúlt években arra ösztönöztek, hogy jelenjenek meg Oroszországban, helyi vállalkozások tulajdonába kerültek.
A Marks & Spencernek például 48 üzlete van Oroszországban, de ezeket egy török franchise cég, a FiBA üzemelteti. A Marks & Spencer ugyan felfüggeszti áruszállításait a FiBA oroszországi áruházaiba, de az üzletek nyitva maradnak.
A Burger King oroszországi üzleteit olyan franchisepartnerek üzemeltetik, akikkel „hosszú távú jogi megállapodásokat” kötöttek. Ezeket nem könnyű módosítani.
A KFC és a Pizza Hut tulajdonosa felfüggeszti a birtokában lévő orosz KFC éttermek működését, és véglegesíti a Pizza Hut működésének ideiglenes leállításáról szóló megállapodást a fő franchise partnerével.
Az orosz elnök a bankok és oligarchák elleni nyugati szankciókat hadüzenethez hasonlította, és azzal is fenyegetőzött, hogy államosítja azokat a termelőüzemeket vagy gyárakat, ahol felfüggesztették a munkát.
Ennek ellenére a Nyugat újabb szankciókat hirdetett: betiltotta a kulcsfontosságú orosz vas- és acéltermékek behozatalát, megtiltotta az új energetikai beruházásokat az országban, míg az Egyesült Királyság több száz orosz politikus ellen vezetett be szankciókat.
Biden más lépéseket is belengetett, amelyek „újabb, megsemmisítő csapást mérnek az orosz gazdaságra.
A „legnagyobb kedvezményes elbánásban részesülő ország” címke kereskedelmi kiváltságokat, például alacsonyabb vámokat és adókat szavatol.
Ha azonban Oroszországot megfosztanák ettől a státusztól, az megnyitná az utat az általa értékesített kulcsfontosságú termékekre, köztük az ásványi üzemanyagokra, a műtrágyákra és a fémekre kivetett magasabb vámok előtt.
Az Egyesült Államok összehangolja a terveket az Európai Unióval, Kanadával és Japánnal, amelyek mindegyike hasonlót fog lépni.
(Borítókép: Egy McDonald's étterem Murmanszkban, Oroszországban 2022. március 11-én. Fotó: Semen Vasileyev/Anadolu Agency via Getty Images)