Oroszország ukrajnai inváziója következtében alig három hét alatt több mint 3 millió ember hagyta el otthonát. Ez az évszázad leggyorsabb menekülthulláma. A legtöbbjük nő és gyermek, akiket a leginkább fenyeget a meghurcoltatás és a bántalmazás veszélye.
A menekültek legnagyobb tömege, 1,7 millió ember a szomszédos Lengyelországban talált átmeneti szállást – jelentette a nonprofit Nemzetközi Menekültügyi Bizottság. Egy hét alatt kétszázezerrel nőtt azok száma, akik az Ukrajnával szomszédos országban leltek menedékre.
A menekültek túlnyomó többsége nő és gyermek, mivel a 18 és 60 év közötti férfiak nem hagyhatják el az országot, amíg hadiállapot van érvényben. Sok család szétvált.
„Nehéz döntés volt idejönni, mert az apám nem lehet velünk. A férfiak nem mehetnek külföldre – mondta Anasztázia, aki édesanyjával és öccsével menekült Lengyelországba. – De úgy döntöttünk, hogy elmegyünk, mert senki sem tudja, mit hoz a ma vagy holnap” – tette hozzá a 24 éves nő a medykai határátkelőhelyen.
Nem túl messze, 150 kilométerre északnyugatra egy iskolában kisfiúk karatét gyakorolnak. A 14 diáknak egy lengyel tanár mutatja be az alapmozdulatokat, és a gondűző nevetésről is gondoskodik. Legalább arra az egy órára feledteti a traumát, amit a lurkóknak az eltelt hetekben kellett átélniük.
Néhányuknak otthon maradtak hozzátartozóik, akik a fronton harcolnak. A tizennégy éves Darij Gulik három napja nem hallott az apjáról, és aggódik.
„Lengyelországban nagyon jó” – mondta a BBC-nek –,
de mi haza akarunk menni, mert az otthon az otthon.
Unokatestvére, a 17 éves Szása Minajev viszont örül az átmeneti felhőtlen pillanatoknak.
„A karateórán megfeledkezünk a háborúról – mesélte –, de a végén újra eszünkbe jut: mindent meg kell tennünk, hogy segítsünk az ukrajnai embereknek.”
A karatetanfolyam a hatvanezer lelkes kelet-lengyelországi kisvárosban, Zamośćban folyik. A világörökség részét képező gyönyörű, ódon központja reneszánsz templomokkal és színes homlokzatokkal tarkított. Viszonylag biztonságos távolságra van a határ túloldalán kibontakozó borzalomtól.
Sok más lengyelországi településhez hasonlóan Zamość az elmúlt két hétben menekültközponttá vált. Volt olyan nap, hogy harmincötezren érkeztek. Néhányan maradtak, de a legtöbben nyugat felé mennek tovább. Körülbelül ezren férnek el a befogadóközpontban, az iskolákban, a családi házakban és abban a sportklubban, ahol a karateórák zajlanak.
A polgármester szerint a menekültek hatalmas terhet rónak a kisvárosra, amelynek korlátozottak a lehetőségei.
„A lengyelek végtelenül adakozókészek, de egy nap ennek vége szakad – mondja Andrzej Wnuk. – Azt hittük, hogy az első menekülthullám után támogatást kapunk a kormánytól és az EU-tól, de magunkra maradtunk. Pénzügyi segítségre van szükségünk, különben a vendéglátás minősége drasztikusan hanyatlik.”
Zamość a történelme során megtapasztalta az elnyomás árát. A háború előtti lakosságának csaknem fele, mintegy tizenkétezren zsidók voltak. A szovjetek, majd a nácik megszállása idején a legtöbbjüket gettóba, majd koncentrációs táborokba küldték. Sorsukat idézi fel a város szélén zsidó sírkövekből felállított emlékmű.
A helyiek büszkék a vendégszeretetük örökségére, amelyben az újonnan érkezőket is részesítik. A Renesans hotel étterme most kizárólag a menekültekre főz. A konyhában ukrán céklaleves és gyümölcsbefőtt rotyog, miközben a személyzet sertésborda- és tésztaadagokat dobozol.
A tulajdonos azt mondta: apaként természetes döntés volt, hogy üzletet vált, miután látta a háború elől menekülő gyerekeket.
El sem hiszem, hogy a lengyelek így reagálnak
– érzékenyült el Damian Poterucha. „Jó ezt látni.”
Hozzátette azonban, hogy lassan elfogy a pénze. Már csak két hétig osztogathatja az alamizsnát. „Utána elgondolkodom, hogy mit tehetek még” – magyarázkodott.
Az élelmiszer elosztásában a központi menhelyen 300 önkéntes segít. Eközben buszok érkeznek az újabb menekültekkel, más buszok indulnak, hogy az utasokat nagyobb nyugati városokba szállítsák, ahol sok menekültnek vannak barátai vagy családtagjai.
„Szükségünk van a világ segítségére – mondja Barbara Godziszewska, a városháza egyik alkalmazottja, aki a meleg étel felszolgálásában segít. – Mindenki bennünket figyel, éljenez, de ez túl kevés. Ha a számok így folytatódnak, attól tartok, az utcán fognak aludni, mert minden szálloda megtelt.”
Lengyelország korábban elutasította a Közel-Keletről érkező migránsokat. Egyesekben kellemetlen érzést váltott ki a kormány pálfordulása, mivel az korábban nem fogadta be a szíriai, főként muszlim férfiakat, most azonban szívélyesen várja a túlnyomórészt fehér, keresztény nőket és gyermekeket.
Lengyelország migrációs politikáját a történészek vélhetően éveken át fogják elemezni. Most azonban a legégetőbb a folyamatosan érkezők elhelyezése.
Közben a harcok súlyosbodnak Ukrajnában, sőt kezdenek átterjedni nyugatra. Zamośćban azon tűnődnek, meddig tudnak megbirkózni a helyzettel.
Eddig mintegy 2 millió menekült érkezett Lengyelországba, azonban jelentős részük csak rövid időre veszi igénybe a civilek és a nem kormányzati szervek segítségét, mert néhány napon belül továbbutazik – mondja a téma szakértője, Marsai Viktor. A Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója, az NKE oktatója szerint a biometrikus útlevéllel rendelkezők 90 napig maradhatnak az Európai Unió területén. A legtöbben arra számítanak, hogy 3 hónapon belül valamiféleképpen rendeződik a válság, és mégiscsak visszatérhetnek szülőföldjükre.
A nyomást idővel csökkentheti az is, hogy a menekültek egy részét felszívja a munkaerőpiac, illetve a már ott dolgozó ukrán vendégmunkások is egyesíthetik családjukat. Eddig mintegy 1-1,5 millió vendégmunkás érkezett az elmúlt években Ukrajnából. Ők tehát jelentős terhet vehetnek le a lengyel állam válláról – mondja a szakértő, aki úgy véli, hogy ha a válság elhúzódik, akkor mindenképpen nagyszámú menekült ellátását kell megoldania Lengyelországnak.
A várható célzott uniós támogatások azonban vélhetően nem fedezik az ellátás terheit, ez pedig nyomást jelent majd a lengyel költségvetés számára.
Marsai Viktor úgy számol, hogy egy elhúzódó konfliktussal állunk szemben, ebben az esetben pedig a korábban becsült 4-5 millió helyett a menekültek száma majd eléri a 6-7-8 milliót is. Ezeknek aztán célpontjai lehetnek Európán belül a nagy ukrán közösségek Lengyelország mellett Ausztriában, Franciaországban, Németországban vagy Spanyolországban.
A Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója szerint érdekes változás következett be az elsődleges befogadó államok rangsorában. Lengyelországba érkezik még mindig a legtöbb ukrán menekült, de míg a háború megindulását követően Magyarország volt a második állam, ahová a legtöbben érkeztek, mára ez a helyzet megváltozott. Miután Ukrajna déli részén is fellángoltak a harcok, és az ott élő és veszélyben lévő civilek azonnal el akarják hagyni Ukrajnát, ezért már nem utaznak el a nyugati határhoz, hanem mielőbb kilépnek, mégpedig Moldova és Románia felé, így ott is váratlanul megugrott a menedéket keresők száma.
Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan követjük, szombati, percről percre frissülő cikkeinket itt találja.
(Borítókép: Ukrajnai menekült gyermek Lengyelországban 2022. március 8-án. Fotó: Omar Marques / Getty Images)