Az orosz hadsereg közölte, hogy egy KH-47M2 mintájú Kinzsal-rakétát lőttek ki az Ivano-Frankivszk-i területen egy katonai célpontra. Úgy tudni, hogy a rakétának ez volt az első éles bevetése.
Az esetről beszámolva már megírtuk, hogy a hiperszonikus rakéták a hangsebesség legalább ötszörösével (Mach 5-ös sebességgel) képesek repülni, vagyis egy másodperc alatt 1715 métert tudnak megtenni. Úgy tudni, az oroszoknak több ilyen rakétájuk van, köztük még olyanok is,
amelyeknek gyorsasága a fentinek akár a dupláját, a Mach 10-es sebességet (3430 méter/másodperc) is elérheti.
Az orosz védelmi minisztérium azóta nyilvánosságra is hozott egy videót a rakéta bevetéséről (a nyugati források vagy az ukránok még nem erősítették meg azt, hogy tényleg hiperszonikus rakétát használtak volna):
A MIG–31-es vadászrepülőkről vagy Kinzsal Tu–22M3 bombázókról kilőhető, 7,5 méteres Kinzsal-rakétákat még 2018-ban mutatta be az orosz hadsereg, viszont élesben azóta sem használták őket. A Szabad Európa szerint ezek a rakéták többféle robbanófejjel – akár nukleárissal is – felszerelhetőek. Ezek azok a rakéták, amelyek állítólag képesek elérni Mach 10-es sebességet is, miközben akár 2000 kilométert is meg tudnak tenni.
A washingtoni székhelyű CSIS (Center for Strategic and International Studies) kutatóintézet az esettel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a „hiperszonikus rakéta” megnevezés azért megtévesztő, mert a legtöbb modern ballisztikus rakéta – amelyekből néhányat már korábban is bevetettek az oroszok – képes elérni a hiperszonikus sebességet. A Kinzsal ereje viszont nemcsak abban rejlik, hogy még gyorsabb ezeknél, hanem abban is, hogy a többi rakétáénál sokkal nehezebben kiszámítható a röppályája és jobban tud manőverezni azoknál, ami megnehezíti azt, hogy az elhárítórakéták semlegesítsék.
A CSIS szerint a fegyvert Iszkander–M típusú, rövid hatótávolságú ballisztikus rakétából fejlesztették ki, és elsősorban katonai infrastruktúra (repülőterek, raktárak, parancsnoki központok) megsemmisítésére lehet alkalmas.
Ezenkívül hatásos lehet hajók és repülőgép-hordozók ellen is,
(bár ebben a tekintetben most az oroszoknak nem sok szükségük van rá, mivel a tengert már így is irányítják ebben a háborúban).
Bár az oroszok meghatározó jelentőségű fegyverként mutatták be a Kinzsalt, a nyugati szakértők szerint ez még korántsem ennyire biztos, hogy így van. James Acton, a Carnegie Alapítvány fizikusa azt mondta: a Kinzsal egyelőre inkább csak egy propagandafegyver, mint hatékony harci eszköz, mivel még nincs rá bizonyíték, hogy nagyobb robbanófejjel felszerelve is képes igazán hatékonyan manőverezni, és arra sem, hogy valóban elég pontos-e ahhoz, hogy a távoli célpontokat eltalálja.
Az oroszok a háborúban egyébként már olyan csalirakétákat is bevetettek az említett Iszkander–M rakétákkal együtt, amelyek még a nyugati szakértőket is meglepték. Ezekről itt írtunk bővebben.
Folyamatosan követjük az orosz–ukrán háború eseményeit, vasárnapi, percről percre frissülő cikkünket itt találja.
(Borítókép: MiG–31K vadászrepülőgép Kinzsal-rakétával 2018. május 9-én. Fotó: Sefa Karacan / Anadolu Agency / Getty Images)