Egy ukrán közvélemény-kutató, az Active Group felmérést készített orosz állampolgárokkal arról, milyen mértékben támogatják az Ukrajna elleni „különleges hadműveletet”, valamint hogy elképzelhetőnek tartják-e más országok megtámadását is.
A kutatás módszertanáról azt írták, hogy a felmérést március 11. és 14. közt készítették 1557 ember megkérdezésével, telefonon keresztül. A történetben viszont volt egy nagy csavar:
a kérdezők nem árulták el, hogy ukránok.
Az interjúalanyokat orosz nyelven kérdezték meg, és a kérdések feltételekor következetesen az orosz kormánypropaganda által használt kifejezéseket használták. Tehát a háborút valójában „különleges hadműveletnek”, az ukrán védelmi erőket pedig „náciknak” hívták.
Mindeközben az oroszokat olyan, virtuálisan megvásárolt telefonszámokról hívták, amelyek alapján szintén nem ismerhették fel azt, hogy Ukrajnából hívják őket. Az Active Group szerint a megkérdezettek mintája reprezentatív volt kor és nem szerint, valamint területileg, az egyes orosz tagköztársaságok egymás közti népességaránya szerint is.
Az Active Group alapítója szerint a közvélemény-kutatásból az látszik, hogy az oroszok nemcsak Ukrajnával, hanem az Európai Unióval szemben is hajlamosak az agresszióra. Hozzátette: a legtöbb ember, akit felhívtak, azt mondta, hogy kész támogatni az orosz kormányt, viszont sokan voltak olyanok is, akik bontották a vonalat, amikor megtudták, hogy miről van szó (vélhetően ők azok lettek volna, akik a kormány lépéseit ellenzők táborát erősítik, és emiatt is született viszonylag kevés nemleges válasz).
Azoknak viszont, akik válaszoltak, a 86,6 százaléka azt mondta, hogy nem elleneznének egy, az Európa Unió keleti országai ellen irányuló támadást sem.
Ezen belül 46 százalék mondta azt, hogy Oroszországnak egyértelműen meg kellene támadnia ezeket az országokat, 40,6 százalék pedig valamivel óvatosabban fogalmazva azt mondta, hogy valószínűleg ezt is támogatnák.
A fenti kérdésre igennel válaszolóknak azt a kérdést is feltették, hogy Ukrajnán kívül még mely országokat kellene Oroszországnak megtámadnia azért, hogy érvényesíteni tudja az érdekeit. Erre a kérdésre több választ is lehetett adni. A válaszadók nagy többsége, 75,5 százalékuk Lengyelországot említette meg a következő lehetséges célpontként, amely ellen „különleges hadműveletet” kellene végrehajtani (egy nagy lengyel lap, a Rzeczpospolita közölte is a felmérés eredményét, ami után a lengyel sajtó egy része is átvette azt).
További 41 százalék azt válaszolta, hogy a balti államok (Észtország, Lettország, Litvánia) valamelyike lehetne a következő célpont,
39,6 százalék pedig azt mondta, a volt szovjet érdekszféra valamelyik másik országa (köztük Magyarország, Szlovákia, Csehország, Románia és Bulgária) lehetne a többi célpont
– közölte az Active Group.
A nukleáris fegyverek bevetéséről a válaszadók 40,3 százaléka mondta azt, hogy szükség esetén egyértelműen támogatná ezt. 34,3 százalék azt válaszolta, hogy talán el tudná fogadni a lépést, és csak 25,4 százalék válaszolta azt, hogy egyértelműen ellenezné.
A The Kyiv Independent szerint egy másik csoport, a Rating Group az ukránokkal készített felmérést arról, mennyire bíznak abban, hogy megnyerhetik a háborút.
A felmérés eredménye szerint 93 százalék azt mondta, hogy bíznak az oroszok elleni győzelemben. Ugyanakkor a válaszadók kevesebb mint fele mondta azt, hogy szerinte a következő néhány héten belül véget ér a háború.
A háború eseményeit vasárnap is percről percre közvetítjük, cikkünket itt olvashatják.
(Borítókép: Katonai felvonulás Moszkvában 2015. május 9-én. Fotó: Host photo agency / RIA Novosti / Getty images)