A hétvégén megírtuk, hogy az oroszok már hiperszonikus rakétát is bevetettek a háborúban. A hírt még az ukránok is elhitték, azonban egyre több jel mutat arra, hogy valami nem stimmel a sztorival. Az legalábbis biztos, hogy a csapás helyszíne nem az volt, amit állítottak.
Korábbi cikkünkben már leírtuk, mi mindent kell tudni az oroszok Kinzsal nevű, hiperszonikus rakétájáról, és megmutattuk azt a videót is, amelyről az oroszok azt állították, hogy egy ilyen rakétával végrehajtott csapás látható benne.
Az oroszok azt állították, hogy a rakétával egy Nyugat-Ukrajnában, az Ivano-Frankivszki területen lévő föld alatti fegyverraktárat semmisítettek meg.
Később aztán azt is közölték, hogy egy második csapást is végrehajtottak ugyanezzel a rakétával. Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó később szintén tényként közölte, hogy az oroszok már használják a rakétát.
A The Drive nevű portál The War Zone nevű, hadászattal foglalkozó blogjában viszont már a kezdetektől fogva, a fenti, fegyverraktáras videó megjelenése után gyanúsnak minősítették az esetet. Azt írták, hogy egyrészt gyanakvásra ad okot az, hogy a becsapódás után nem láthatóak azok a másodlagos robbanások, amelyeknek a raktárban lévő robbanószerek és üzemanyag megsemmisítése esetén látszódniuk kellene.
Másrészt felvetették, hogy az sem egyértelmű: miért pont most kellett bevetniük ezt a rakétát, amikor a célpont nem tűnik különösebben megerősítettnek. Harmadrészt pedig szerintük az sem stimmel a sztorival, hogy miként videózhatta ezt le egy orosz drón az ukrán légvédelem által még erősen ellenőrzés alatt tartott Nyugat-Ukrajnában (ez utóbbit egyébként még csak-csak meg lehetett oldani, de a drónt mindenképp fel kellett volna áldozni hozzá, ugyanis visszatérni már semmiképp se tudott volna bázisára az ellenséges területről az üzemanyag elfogyása miatt).
Végső soron, az igazság az, hogy a történet nem teljesen tiszta. Könnyen elképzelhető, hogy egy egyszerű Iszkander–M rakétával végrehajtott támadást látunk, de az is lehet, hogy tényleg egy Kinzsal látható a felvételen
– összegezték, hozzátéve azt is, hogy egyébként az amerikai kormányzat is megerősítette azt, hogy az oroszok tényleg használták a hiperszonikus rakétát (még ha nem is ebben a videóban).
Nem sokkal később aztán a The War Zone hozzájutott olyan szatellitképekhez a Planet Labs nevű cégtől, amelyek segítségével sikerült megállapítani, hogy hol található az az épület, amelyet a fenti videón rakétával szétlőttek az oroszok. Ezáltal kiderült, hogy
egyáltalán nem egy nyugat-ukrajnai helyszínről van szó, ahogy azt az oroszok állították.
A lebombázott épület valójában Kelet-Ukrajnában volt, egy olyan területen, amelyet az orosz tüzérség már legalább egy héttel azelőtt erőteljesen bombázott (a farm környéke például így néz ki). Ebből kifolyólag jó esély van rá, hogy az épület és környéke ki volt ürítve, vagy legalábbis valószínű, hogy nem sok értékes dolgot tároltak már itt az ukránok (az alábbi linken meg is tekinthető a videóban látható helyszínről készült műholdas felvétel).
A műholdas felvételek alapján ezenkívül az is egyértelműnek tűnik, hogy
nem egy föld alatti fegyverraktárat, hanem valószínűleg egy üres farmot lőttek szét rakétával az oroszok.
Ezenkívül a valódi helyszín azt is megmagyarázta, hogy miként videózhatta le az akciót egy drón: a kelet-ukrajnai légteret az oroszok már viszonylag stabilan irányítják, tehát a drón lelövésétől egyáltalán nem kellett tartani és simán visszatérhetett a bázisára is.
Ugyanakkor ennek nyomán egy újabb kérdés is felmerül: minek használtak volna egy Kinzsal-féle rakétát az orosz terület közelében ahhoz, hogy szétlőjék egy farm istállóját vagy egy nagy csirkeólat?
– teszik fel a kérdést a The War Zone cikkében, amelyben azt is leszögezték: a videó alapján lényegében se kizárni, se megerősíteni nem lehet azt, hogy az oroszok használták a Kinzsalt.
Egyes szakértők úgy nyilatkoztak az esetről, hogy a hiperszonikus rakéta bevetésével (vagy legalábbis ennek állításával) az oroszok egyértelműen a NATO-nak akartak üzenni.
A Pentagon egyik, név nélkül nyilatkozó tisztviselője hétfőn a fenti videóval kapcsolatban még azt mondta:
Az Egyesült Államok sem megerősíteni, sem pedig cáfolni nem tudja, hogy használták-e a kinzsalt.
Hozzátette: ha használták is a rakétát az oroszok, ők úgy látják, hogy az akció leginkább egy számukra küldött üzenetként értelmezhető, ugyanis katonailag nem tudni, hogy mi indokolhatta volna a csapást.
Őszintén szólva vakarjuk a fejünket, mert – ha igaz a hír, akkor – az nem egyértelmű, hogy miért kellett nekik egy hiperszonikus rakétát kilőniük nem túl messziről arra az épületre
– mondta a Pentagon tisztviselője a fenti videóról, majd azt is megemlítette: a közelmúltban már látták jelét annak, hogy az orosz ballisztikus rakéták nem mindig a legjobban funkcionáltak, és elképzelhető, hogy ezért kísérleteztek most a Kinzsallal.
Az amerikai védelmi minisztérium fenti tisztviselőjének állítását erősítette meg nem sokkal később John Kirby, a Pentagon szóvivője is, aki szintén azt mondta egy sajtótájékoztatón: sem megerősíteni, sem megcáfolni nem tudják a Kinzsalra vonatkozó hírt.
Helyi idő szerint hétfő este Joe Biden is tartott egy sajtótájékoztatót, amelyen érintőlegesen szintén szóba került az orosz hiperszonikus rakéta ügye.
Az amerikai elnök viszont itt már tényként beszélt arról, hogy az oroszok használták a hiperszonikus rakétát.
Azt viszont nem árulta el, hogy hol-hogyan történt ez, mindössze annyit mondott: szerinte az oroszok „Azért indították el ezt a hiperszonikus rakétát, mert ez az egyetlen olyan fegyver, amely egész biztosan áthatol az ukrán légvédelmen”. Hozzátette, hogy ennek alapján ők azt látják bizonyítottnak: Vlagyimir Putyin sarokba szorult és az oroszok nem tudnak mit kezdeni az ukránokkal.
Az ügyben időközben az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma is kiadott egy állásfoglalást. Ők azt írták: ha be is vetették a Kinzsalt az oroszok, nem valószínű, hogy ez a rakéta önmagában döntően befolyásolná az ukrajnai háborút.
Nagy valószínűséggel arról akarják elterelni a figyelmet, hogy az orosz hadjárat egyáltalán nem halad
– írták a minisztérium állásfoglalásában.
A The Spectator cikkében egy másik magyarázattal álltak elő arra vonatkozóan, hogy ha bevetették a Kinzsalt, akkor miért volt erre szükség. Azt írták: elképzelhető, hogy az oroszok kezdenek kifogyni a precíziós csapások végrehajtására képes rakétákból, és emiatt vetették be az eddig nem használt hiperszonikus rakétát. Ezzel összefüggésben idézték az ukrán vezérkar egy korábbi kijelentését is, miszerint az oroszok kezdenek kifogyni a rakétákból.
Ha ez így van, akkor a szomorú igazság az, hogy ha az oroszok végső soron kifogynak a precíziós lőszerekből, akkor az nem azt jelenti, hogy befejezik a harcot. Hanem csak azt, hogy elkezdenek kevésbé pontos lőszereket használni helyettük, amelyek aztán még több polgári áldozattal járhatnak
– véli a The Spectator szerzője.
Összegezve: Még mindig nem tudjuk biztosan, hogy az oroszok valójában bevetették-e a hiperszonikus rakétájukat, és ha igen, akkor ezt hol és milyen körülmények közt tették, illetve mi indokolta a használatát. Elképzelhető, hogy a következő napokban még újabb részletek derülnek ki az ügyről, ha így lesz, akkor arról természetesen beszámolunk.
(Borítókép: Orosz katonák a donyecki régióban Ukrajnában 2022. március 1-jén. Fotó: REUTERS/Alexander Ermochenko)