Nincs könnyű dolga a magyar kormánynak az orosz–ukrán háborúval. Míg Magyarország igyekszik segíteni a menekülteket és támogatást nyújt Kárpátaljának, az orosz kőolaj- és gázfüggőség miatt nem támogatja az Oroszország elleni uniós energetikai szankciók kibővítését. Ezt viszont az ukránok is látják. 

Dániel, olvastad, hogy Magyarország nem támogatja a további szankciókat Oroszország ellen?

– jött a kérdés ukrán ismerőseimtől a szokásos esti közösségi hírolvasáskor. 

Nem éreztem, hogy védekeznem vagy magyarázkodnom kellene, így nyugodtan kifejtettem a gazdasági realitást, gyorstalpalót tartottam Magyarország energiaellátásából, a gázvezetékek és a gázszállítások kiépülésének történelméről, valamint a rezsicsökkentés politikai súlyáról, különösen annak fényében, hogy alig két hét múlva országgyűlési választásokat tartanak az országban. 

Mindazonáltal az ukrán kabinet tagjai, egy háborús ország vezetői nincsenek elalélva a magyar vezetés szankciós politikájától, második alkalommal bírálták nyíltan a magyar kormányt. Ezúttal Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes fogalmazott meg éles kritikát Facebook-oldalán. Verescsuk szerint még a régi szovjet szatellitországok sem viselkednek úgy, ahogy a magyar vezetés. 

Nem támogatják a szankciókat. Nemhogy fegyvert nem adnak, de nem is engedik át a más országokból származó fegyverszállítmányokat a területükön. Valójában mindenre nemet mondanak. Lassacskán Budapest hivatalos retorikája nyíltan oroszbarát lesz. Mi az? Vagy talán a mi Kárpátaljánkat akarod? Mit akarnak? Olcsó orosz gázt? Vagy netán a mi Kárpátaljánkat? 

– fogalmaz a kormányfőhelyettes. 

Érdemes megjegyezni, hogy Verescsuk a Facebook-üzenetét a magyar vezetésnek címezte, kerülte azt, hogy Magyarországot bírálja. Mint írja, Budapest álláspontja „kellemetlen meglepetés az ukrajnai magyarok számára”, akik közül neki is sok ismerőse van. 

A hír nem robbant akkorát, mint egy rakétatámadás Ukrajna ellen, a hírfolyamokat továbbra is főként a harci cselekményekről szóló tájékoztatások dominálják. Mindazonáltal az egyik legolvasottabb ukrán lapban, az Ukrainszka Pravdában is megjelent a hír. 

Verescsuk posztja viszont inkább az orosz sajtóban ment nagyot, az összes nagy lap és hírügynökség lehozta. 

Mint emlékezetes, március 15-re időzítve az oroszregnum.ru napilapban a kémkedésért elítélt Kovács Béla nevével jegyzett cikk jelent meg, amely egy forrás nélküli értesülésre alapozva arról értekezett, hogy a kárpátaljai magyarok és ruszinok népszavazást készítenek elő térségük elszakadásáról Ukrajnától és a Magyarországhoz történő csatlakozásukról. 

„Egyes brüsszeli vezetők mindenáron meg akarják büntetni Oroszországot”

Mint ismert, a magyar kormány tizenöt évre szóló megállapodást írt alá a Gazprom orosz állami gázvállalattal, a szerződés tartalma azonban továbbra sem ismert, így nem tudni, milyen árról állapodtak meg a felek. 

Az ukrán miniszterelnök-helyettes posztjának megjelenése után négy órával maga a magyar kormány „adta meg a választ” digitális hírlevél fomájában. A Kormányzati Tájékoztatási Központ levelében azzal érvelnek, hogy 

egyes brüsszeli vezetők mindenáron meg akarják büntetni Oroszországot, és olyan büntetőintézkedéseket is akarnak, amelyek további kifizethetetlen terhet raknának az európai, így a magyar állampolgárok vállára.

A levélben nem tagadják, hogy Magyarország gáz- és kőolajigénye javarészt Oroszországból jön. Mint írják:

A magyar közéletben is vannak olyan szereplők, akik támogatják ezeket az elképzeléseket, és akár a gázcsapokat is elzárnák. Ez súlyos felelőtlenség, mivel a magyar háztartások 85 százalékát gázzal fűtik. A magyar kőolajimport 64 százaléka pedig Oroszországból érkezik. Ha felfüggesztenék az Oroszországból érkező energiaimportot, az súlyosan veszélyeztetné az olaj- és gázellátás biztonságát, és akár két-háromszorosára is növelhetné a magyar családok terheit.

A nép nem egyenlő a kormánnyal

Nem először kérdeztek engem Ukrajnában mint magyar állampolgárt Budapest politikájáról, vélt vagy valós oroszbarátságáról. És nem csak ukránok. Kedden az öcsém is felhívott, hogy megkérdezzen, mit mondjon azoknak az ismerőseinek, akik nem értik, miért nem dob el mindent a magyar kormány és támogat minden Oroszország elleni szankciót, illetve szállít fegyvereket Ukrajnának. 

A gazdasági, politikai tájékoztatást követően magukat az ukránokat idéztem:

a nép nem egyenlő a kormánnyal. 

Ezt a szlogent korábban gyakran mondogatták a nehezebb időkben, amikor nem volt ennyire nagy a kormányba, a biztonsági szolgálatokba, a fegyveres erőkbe és rendőrségbe vetett hitt. Ezt a bölcsességet a háború elején is emlegették, amikor még sok ukrán bízott abban, hogy az orosz nép felkel a Kreml ellen és a háború végre felnyitja a szemüket. 

Persze nem állíthatom azt, hogy ellenségesen kezelne bárki is, ugyanaz a gyanú jár ki nekem, mint bármely más külföldi sajtósnak. A többség pedig kifejezetten hálás. Örülnek annak, hogy külföldi újságírók vannak Ukrajnában azért, hogy tájékoztassák a világot a háborús eseményekről. 

Az öcsémnek említettem azt is, hogy bár a magyar vezetés több okból is ki akar maradni a háborús cselekményekből, a magyar nép ugyanúgy részt vesz benne a kárpátaljai magyarság révén. Ugyanúgy harcoltak magyarok a 2014–2015-ös háborúban, ahogy most is vérüket adták már legalább ketten Ukrajnáért, nem beszélve az Indexnek interjút adó Filipovics Péterről, aki jelenleg is a fronton harcol az orosz megszállók ellen. 

(Borítókép: Irina Verescsuk. Fotó: Pavlo Gonchar / SOPA Images / LightRocket / Getty Images)