Zárónyilatkozatot fogadtak el az európai uniós tagországok vezetői a csütörtökön kezdődött brüsszeli uniós csúcson. Ebben hangsúlyozták, hogy a szankciók képesek megakadályozni Oroszországot az Ukrajna elleni invázió folytatásában, de szükség van az intézkedések széles körű betartására.
Csütörtökön kezdődött meg Brüsszelben az európai uniós tagországok vezetőinek kétnapos csúcstalálkozója, melyen Joe Biden amerikai elnök is részt vett. A tanácskozás középpontjában az Oroszország Ukrajna elleni támadására adható válaszok, az európai biztonság és védelem helyzete, az energiaügyi és gazdasági kérdések, valamint a koronavírus okozta hatások állnak.
A csúcstalálkozón elfogadott zárónyilatkozatban a tagországok vezetői leszögezték, hogy a már korábban meghozott szankciók képesek arra, hogy hatékonyan meghiúsítsák Oroszország képességét az Ukrajna ellen indított agresszió folytatására, azonban szükség van az intézkedések széles körű betartására.
Az Európai Tanács egyúttal felszólította Moszkvát, hogy állítsa le a háborús bűnnek minősülő támadásokat, továbbá tegye lehetővé humanitárius folyosók létrehozását a civilek evakuálására, valamint biztosítson hozzáférést a humanitárius segélyekhez, és engedje szabadon a túszokat.
Az uniós tagállamok vezetői kijelentették, hogy az ukrajnai invázió felelőseit és bűntársaikat a nemzetközi joggal összhangban felelősségre kell vonni. Amellett is elköteleződtek, hogy támogatást nyújtsanak az ukrán kormány számára az azonnali szükségletek kielégítéséhez, valamint a háború utáni demokratikus Ukrajna újjáépítéséhez.
Egy neve elhallgatását kérő uniós tisztségviselő arról tájékoztatott, hogy az európai vezetők mintegy másfél órás vitát folytattak Joe Biden amerikai elnökkel.
A felek az egyeztetésen ragaszkodtak ahhoz az elképzeléshez, hogy Washingtonnak és az EU-nak össze kell hangolnia a megszorító intézkedéseiket, különösen a megkerülésükre irányuló kísérletek meghiúsítását.
Az uniós tisztviselő azt is közölte, hogy nem született határozat az orosz gazdaságot sújtó újabb szankciós csomag elfogadásáról, ugyanakkor jelezte, hogy további intézkedések előkészítésén dolgoznak.
A közösségi oldalára feltöltött videóban jelentkezett be hajnalban Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő elmondta, hogy a csütörtöki tárgyalássorozaton néhány ország ismét felvetette, hogy a szankciókat a szénre, a gázra és az olajra is ki kellene terjeszteni.
Orbán Viktor beszámolt arról is, hogy a tárgyaláson Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is részt vett videókapcsolaton keresztül, erre vonatkozó igényét pedig ő is megerősítette. A magyar kormányfő elmondta: Magyarország ezt megfontolta, majd elutasította, mivel a gáz 85 százaléka Oroszországból érkezik.
Egy ilyen szankció hatására a magyar gazdaság pillanatok alatt lelassulna, majd megállna. Mindez ellentétes a magyar emberek érdekeivel, és egyben azt is jelenti, hogy a háború árát velük fizettetnék meg. Szerencsére néhány más ország hasonlóképpen érvelt, így sikerül érvényt szerezni a józan észnek, és Magyarországra továbbra is érkezik majd gáz és olaj
– zárta bejelentkezését Orbán Viktor, aki hozzátette: a munka péntek reggel folytatódik, ahol az extra magasra felszökött energiaárak kérdéséről tárgyalnak a résztvevők.
Az Európai Tanács előtt mondott beszédet csütörtök este Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. A politikus úgy fogalmazott: Ukrajna megérdemli, hogy az Európai Unió tagja legyen, ezért arra kérte az unió vezetőit, hogy mielőbb hozzanak döntést a tagság kérdéséről.
Most utat építünk Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozásához. Arra kérem önöket, hogy ne késsenek el a döntéssel
– mondta az Európai Tanácshoz intézett beszédében az ukrán elnök. Volodimir Zelenszkij köszönetet mondott az EU vezetőinek, hogy együtt dolgoznak Ukrajna támogatása és az Oroszország elleni szankciók bevezetése érdekében, beleértve Németország azon döntését, hogy megakadályozza, hogy Oroszország az új Északi Áramlat 2 vezetéken keresztül földgázt szállítson Európába.
Az ukrán elnök nehezményezte, hogy ezeket a lépéseket nem tette meg hamarabb, mondván, lett volna esély, hogy „Oroszország kétszer is meggondolja a megszállást”. Ez után Orbán Viktor miniszterelnökhöz fordult:
El kell döntenie, kivel van. Magyarország egy szuverén állam. Sokszor jártam Budapesten, imádom a várost – nagyon szép, nagyon vendégszerető. És az emberek is. Voltak tragikus pillanatai (a városnak). Meglátogattam a vízpartotokat. Láttam az emlékművet, a Cipők a Duna-parton alkotást
– mondta Zelenszkij a második világháborúban meggyilkolt magyar zsidók emlékművére utalva.
Orbán Viktor miniszterelnök elutasította Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek az Európai Tanácsban Magyarországgal szemben megfogalmazott követeléseit, mert azok ellentétesek hazánk érdekeivel – erről Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője tájékoztatta pénteken az MTI-t.
Elmondta: Ukrajna elnöke két dolgot kért Magyarországtól, illetve Orbán Viktor miniszterelnöktől. Az első, hogy szavazza meg a szankciók kiterjesztését az energiaszektorra, és Magyarország ne vásároljon gázt és kőolajat Oroszországtól.
A második kérése pedig az volt, hogy Magyarország engedjen át fegyverszállítmányokat és küldjön fegyvereket Ukrajnába. Havasi Bertalan közölte:
ORBÁN VIKTOR MINDKÉT KÉRÉST ELUTASÍTOTTA, MERT AZOK ELLENTÉTESEK MAGYARORSZÁG ÉRDEKEIVEL.
Magyarország ki akar maradni ebből a háborúból, ezért nem enged át fegyverszállítmányokat, és nem küld fegyvereket Ukrajnába. Ugyanakkor minden eszközzel segíti a háború elől menekülőket, és humanitárius segítséget nyújt nekik – húzta alá a sajtófőnök.
Az ukrán elnök követeléseire Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is reagált közösségi oldalán. A tárcavezető úgy fogalmazott, megértik, hogy „Ukrajna elnökének Ukrajna és az ukrán emberek a legfontosabbak”. „Nekünk viszont Magyarország és a magyar emberek biztonsága a legfontosabb” – tette hozzá.
Mindent megteszünk annak érdekében, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból, ezért ezután sem engedjük át a fegyverszállítmányokat hazánk területén. Ezek a szállítmányok ugyanis megsemmisítendő katonai célpontot jelentenének, és mi nem vagyunk hajlandók kockára tenni a magyar emberek életét, biztonságát
– közölte a miniszter. Hangsúlyozta továbbá: azt is meg fogják akadályozni, hogy a magyar emberek fizessék meg a háború árát.
„Az Oroszországból származó földgáz- és kőolajszállítás leállítása hazánk energiaellátását lehetetlenítené el, egyúttal a rezsiköltségek drasztikus emelkedésével járna. Ezért továbbra sem támogatjuk a szankciók kiterjesztését az energiaszállításokra” – írta bejegyzésében Szijjártó Péter.
Karácsony Gergely is reagált Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszédére, amelyet Orbán Viktor miniszterelnöknek címzett. A főpolgármester bejegyzésében úgy fogalmazott:
A szégyen, ami Európa színe előtt a magyar miniszterelnököt érte tegnap este, csakis Orbáné, nem Magyarországé. Úgy van, ahogy Zelenszkij ukrán elnök mondta: el kell dönteni, kivel vagyunk. Oldalt kell választani. A történelem sötét oldala, vagy a jó oldala? Putyin vagy Európa? Kelet vagy Nyugat? Erről már nem a megsemmisült Orbánnak kell döntenie
– írta Karácsony Gergely.
Karácsony Gergelyhez hasonlóan az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje is Orbán Viktor megszégyenüléséről írt közösségi oldalán. Márki-Zay Péter bejegyzésében azt írta:
Orbán Viktor megint szégyent hozott Magyarországra. Mert tényleg ideje lenne oldalt választani: mára egyértelművé vált, hogy 12 éves politikája került a történelem szemétdombjára, ő az, aki elszigetelődött, aki elveszítette szövetségeseit, akire Putyin utolsó csatlósaként tekintenek az EU-ban és a NATO-ban. Úgy van, ahogy Zelenszkij ukrán elnök mondta: itt és most oldalt kell választani.
„Pocsék ember leszel, vagy meghalsz. Melyiket választanátok?” – tette fel a kérdést Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke Zelenszkij felszólalására reagálva. Szerinte a miniszterelnök azt állítja, hogy azért „fordítjuk el fejünket ezrek, milliók halálától, meggyalázásától, mert ha nem, ha segítünk, akkor magunkra vonzzuk a sátán bosszúját és mi magunk fogunk halni”.
Orbán szerint életünk ára a bűnbeesés. Az élethez szar alakká kell válnunk – mondja. Meg se próbál más utat ajánlani a nemzetnek. Magyarország vezetője gyáva, erkölcstelen nemzetként szeretne bennünket látni, láttatni
– írta közösségi oldalán Gyurcsány Ferenc.
(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőinek kétnapos csúcstalálkozóján Brüsszelben 2022. március 24-én. Fotó: Fischer Zoltán / MTI)