A rubel árfolyama emelkedni kezdett, miután Vlagyimir Putyin bejelentette, hogy a gázimportot csak rubelben egyenlíthetik ki a Moszkvában „nem barátinak” tartott országok.
Az orosz elnök azzal indokolta a döntést, hogy a külföld zárolta Oroszország vagyonát, következésképpen megingott Moszkva bizalma.
Az év elején a Gazprom Európába és más országokba irányuló földgázeladásainak mintegy 58 százalékát euróban számolták el. A tavalyi harmadik negyedévben az export 39 százaléka dolláralapú volt – emlékeztetett a Deutsche Welle.
Oroszország természetesen továbbra is szállít földgázt a korábban kötött, szerződésekben foglalt mennyiségben és áron
– jelentette ki Putyin.
„A változások csak a fizetés pénznemét érintik, amely orosz rubelre változik” – mondta az orosz elnök.
A bejelentésre azok után került sor, hogy a Nyugat átfogó szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben, abban bízva, hogy a nyomásgyakorlással rábírhatja Moszkvát megszálló erői kivonására Ukrajnából. Nem sokkal később – a háború óta először – kinyitott a moszkvai tőzsde, a rubel árfolyama pedig kilőtt.
Putyin egyoldalú deklarációja után az orosz űrügynökség, a Roszkoszmosz is tudatta, hogy a jövőben minden nemzetközi szerződést kizárólag rubelben fog lebonyolítani.
Az orosz kormány már március elején nyilvánosságra hozta a nem barátinak ítélt 48 állam listáját. Ezek között van a többi között az összes EU-tagállam – beleértve Magyarországot –, továbbá az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Japán, Svájc, Norvégia és mások.
A tételes, név szerinti jegyzéket az orosz TASZSZ hírügynökség közölte. Ezen például az Oroszországhoz a történelemben gyakran és szorosan kötődő Montenegró is szerepel, amely NATO-tagként Magyarországra küld katonákat, miközben máshonnan elmenekülő orosz jachtok horgonyozhatnak a kikötőiben.
Az uniós tagjelölt Szerbia viszont nincs a feketelistán.
A beharangozott lépés elsődleges célja a gyengélkedő orosz valuta talpra állítása. Számos európai ország, köztük Magyarország és Németország energiaellátása még mindig nagyban Oroszországtól függ.
A rubel az orosz invázió és az azt kísérő nyugati szankciók hírére jelentősen veszített az értékéből, de közvetlenül Putyin bejelentését követően március 2. óta a legmagasabb szintre emelkedett a dollárral és az euróval szemben.
Az orosz elnök azt is közölte: a kormánynak és a központi banknak egy hete van arra, hogy kidolgozzák, hogyan lehet a gázértékesítést az orosz valutára átállítani. Az állami irányítás alatt álló Gazprom energiaipari óriáscéget utasították, hogy ennek megfelelően módosítsa a gázszerződéseket.
Tavaly Oroszország mintegy 55,5 milliárd dollár (19 ezer milliárd forint) értékben exportált földgázt a világ más országaiba.
Berlin a fizetés rubelre történő átállítását „szerződésszegésnek” tekinti, ezért konzultál szövetségeseivel a jövőbeni utalásokról.
„A rubelben való fizetés bejelentése szerződésszegés. Megvitatjuk európai partnereinkkel, hogyan reagálunk erre” – hangoztatta Robert Habeck német gazdasági miniszter. Ukrajna orosz megszállása előtt Németország a földgázszükségletének több mint felét, 55 százalékát Oroszországból importálta.
Az osztrák energetikai vállalat, az OMV kerek perec közölte: nem tervezi, hogy rubelben fizessen. Alfred Stern vezérigazgató azt nyilatkozta: „Nem tehetek ilyesmit”, és megjegyezte, hogy a meglévő szerződések euróban történő fizetést írnak elő.
Az Ausztriában felhasznált földgáz mintegy négyötöde Oroszországból származik.
(Borítókép: Orosz rubel. Fotó: Jens Buettner / picture alliance / Getty Images)