Hat ország, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Franciaország, Albánia, Írország és Norvégia újra háborús bűnökkel vádolja Oroszországot az Ukrajnában elkövetett atrocitások miatt.
Képviselőik nemrég a Biztonsági Tanács ülése előtt vonták felelősségre Moszkvát. A brit külügyminiszter, Liz Truss szerint megdönthetetlen bizonyítékok igazolják, hogy az orosz erők háborús bűnöket követtek el.
„Vlagyimir Putyin áll mögöttük” – idézte a Guardian Liz Trusst. „Végső soron a Nemzetközi Büntetőbíróságnak kell eldöntenie, hogy ki háborús bűnös és ki nem, a bizonyítékokat azonban nekünk kell bemutatnunk.”
Az amerikai külügyminiszter, Antony Blinken egyetért Joe Bidennel abban, hogy Ukrajnában háborús bűnöket követtek el. Az amerikai szakértők folyamatosan értékelik és dokumentálják a lehetséges háborús bűnöket.
A napokban Biden kivívta Moszkva haragját, amikor egy újságírói kérdésre válaszolva az amerikai elnök háborús bűnösnek nevezte Putyint.
Az Egészségügyi Világszervezet 43, ukrajnai egészségügyi intézmény ellen intézett támadást azonosított anélkül, hogy megnevezte volna a felelősöket. Ezekben tizenketten meghaltak és többtucatnyian megsebesültek.
Minden konfliktusban az egészségügyi ellátás elleni támadás a nemzetközi humanitárius jog megsértését jelenti
– szögezte le Tedros Adhanom Ghebreyesus főigazgató az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt.
A mariupoli színházat annak ellenére bombázták le, hogy oroszul a levegőből is jól látható „Gyerekek” feliratot festettek fel óriási, vörös betűkkel mindkét oldalára.
It is impossible to get people out from under the rubble of the theater in Mariupol because of constant shelling. On March 16, the Russian Armed Forces bombed the Drama Theatre in Mariupol. It was an air-raid shelter and had "children" written around it on the concrete. pic.twitter.com/WoYAXjGbVH
— Franak Viačorka (@franakviacorka) March 18, 2022
Csodával határos módon a színház alagsorában sokan túlélték az öldöklést, de az eddigi adatok szerint legalább háromszázan a romok alatt vesztették életüket. Az ukrán védelmi miniszter, Olekszij Reznyikov szörnyetegnek nevezte a mariupoli teátrumot bombázó pilótát.
Az ukrán hatóságok szerint több mint húsz ember meghalt és huszonöt megsebesült egy iskolára és közösségi központra mért légicsapásban az északkeleti Harkiv városához közeli Merefában.
A német közszolgálati televízió második csatornájának tényfeltáró műsora, a ZDF Frontal két drónfelvételt kapott egy magát megnevezni nem kívánó ukrajnai forrástól. A két-, illetve négyperces, március 7-én kora délután készült felvételen az E40-es gyorsforgalmi út látható, Kijevtől néhány kilométerre nyugatra.
Az autópályától északra fekvő külvárosokat az oroszok ellenőrzik. A videón egy benzinkúttól néhány méterre egy orosz harckocsi áll. A tankon az ukrajnai orosz erők egyik jellegzetes fehér azonosító jele látható. Előtte egy kék, golyónyomoktól sérült autó. A tank mellett, az erdőben felfegyverzett katonák apró, de jól kivehető sziluettje látszik.
Délután négy után két perccel több személyautó tart Kijev felé, a tank láttán azonban inkább visszafordulnak. Egy ezüstszürke autó vezetője azonban csak lelassít, majd szintén visszafordulva megáll.
A sofőr felemelt kézzel száll ki autójából, de azonnal fatális lövés éri.
A felvételből ítélve orosz katona végzett vele, akit fehér karszalagjáról lehet azonosítani. A gyilkos elfutott a helyszínről.
#Putin spricht von einer Spezialaktion in der #Ukraine, die sich nicht gegen Zivilisten richte. Eine Drohne filmte allerdings wenige Kilometer westlich von Kiew, wie ein Zivilist von offenbar russischen Soldaten erschossen wird. #ZDFfrontal exklusiv, mehr zum Krieg 21.15 Uhr @ZDF pic.twitter.com/1FDdD7v9Ww
— frontal (@ZDFfrontal) March 15, 2022
A ZDF Frontal a felvételek alapján minden kétséget kizáróan azonosította a helyszínt és az időpontot. Polgári, kivált a magát megadó személy megölése konfliktusban egyértelműen háborús bűn.
Korábban az Egyesült Államok kijevi nagykövetsége háborús bűncselekménynek minősítette a zaporizzsjai atomerőmű megtámadását.
It is a war crime to attack a nuclear power plant. Putin's shelling of Europe's largest nuclear plant takes his reign of terror one step further. #TheHague #Zaporizhzhia #StandwithUkraine
— U.S. Embassy Kyiv (@USEmbassyKyiv) March 4, 2022
Háborús bűncselekménynek tartják azt is, hogy Oroszország a gyanú szerint kazettás bombákat és úgynevezett vákuumbombákat vetett be sűrűn lakott területeken, ahol sok a civil.
A Nemzetközi Büntetőbíróság konkrétan meghatározta a népirtás, a háborús bűn, az emberiség elleni bűncselekmény és az agresszió bűntettének fogalmát. A polgári lakosság célba vétele, a genfi egyezmények megsértése, az emberek meghatározott csoportjainak célba vétele és sok más akció háborús bűncselekménynek számít.
Egy biztos: az aknavetők szándékos bevetése a lakosság ellen, vagy civilek vagy polgári objektumok célba vétele a törvényszék joghatósága alá tartozó bűncselekmény
– mondta az NBB főügyésze.
„Katonai szükségszerűség esetén a konfliktusban részt vevő feleknek egyértelmű kötelességük, hogy ne alkalmazzanak aránytalan erőt, és ügyeljenek arra, hogy a lőszert és a fegyvereket ne alkalmazzák széles körben azon a területen, ahol civilek élnek” – tette hozzá Karim Khan.
A hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság, az NBB vizsgálatot indított az esetleges ukrajnai háborús bűnök ügyében, miután Oroszországot civilek bombázásával vádolták. A háborús bűnök feltárását akkor 39 nemzet kezdeményezte. Beadványuk lehetővé tette, hogy bírósági jóváhagyás nélkül indítsák el a vizsgálatot.
A brit védelmi miniszter figyelmeztetett, hogy nemcsak az orosz kormány tagjait, hanem az orosz katonai parancsnokokat is bíróság elé fogják állítani háborús bűnök elkövetésének vádjával. James Heappey hangsúlyozta: nemcsak a kormány tagjait, hanem a katonai hierarchián belül a parancsok kiadásáért és végrehajtásáért felelősök nevét is összegyűjtik, és ha szükséges, bíróság elé állítják őket.
Kijevben és a nyugati fővárosokban komoly kétségek merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy Putyin hajlandó-e a békét választani. A francia külügyminiszter szerint az orosz elnök a Csecsenföldön és Szíriában is alkalmazott haditerv részeként mímeli a béketárgyalásokat.
„A maximalista követelések orosz logikájával szembesülünk” – nyilatkozta Jean-Yves Le Drian, aki szerint
Groznijhoz és Aleppóhoz hasonlóan három tipikus elem azonosítható: a válogatás nélküli bombázások; az úgynevezett humanitárius folyosók, amelyek alapján a másik fél azzal vádolható, hogy nem tartja tiszteletben ezeket, és a tárgyalások, amelyeknek nincs más célja, mint a színlelés.
Oroszország egyelőre elutasítja a békés rendezést. „A szankciókat tehát határozottan szigorítani fogjuk, amíg Putyin fel nem ismeri: a konfliktus folytatásának olyan magas lesz az ára, hogy a tűzszünet előnyösebb, és valódi tárgyalásokat kezd Zelenszkij elnökkel” – mondta a francia diplomácia vezetője.
„Küldöttségünk kolosszális erőfeszítéseket tesz, és nagyobb készséget mutat, mint a másik fél” – replikázott Dmitrij Peszkov, Putyin szóvivője.
Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan figyelemmel kísérjük, vasárnapi percről percre frissülő hírfolyamunkat itt találja.
(Borítókép: Fekete füst száll fel az ukrán hadsereg egyik üzemanyagtárolójából egy orosz támadás után Kijevben 2022. március 25-én. Fotó: MTI / AP / Rodrigo Abd )