Ausztráliát és Új-Zélandot nagyon aggasztja, hogy a Salamon-szigetek kormánya biztonsági társulási megállapodást szándékozik kötni Kínával, mert ebből arra következtet, hogy Kína katonailag terjeszkedni akar a Csendes-óceánon.
Az említett megállapodás szándékára a múlt héten kiszivárgott dokumentumok utalnak, miszerint
Kína növelné katonai jelenlétét a szigetországban, ami egyebek között hadihajók rendszeres odaküldését jelenti.
Scott Morrison ausztrál miniszterelnök közölte, hogy beszélt már az ügyben új-zélandi hivatali kollégájával, Jacinda Ardernnel, és hozzátette:
A kiszivárgott dokumentumokról szóló jelentések nem hatnak meglepetésként, csak emlékeztetnek bennünket arra a folyamatos nyomásra és a nemzetbiztonságunkat érő fenyegetésre, amely jelen van a térségben.
Ardern pedig egy rádiónyilatkozatában azt mondta: az ilyen megállapodások a térség militarizálásával fenyegetnek, aligha látni ezek értelmét. Arra kérte a Salamon-szigetek kormányát, hogy amikor országa biztonsági kapcsolatrendszerét nézi, „ne tekingessen kifelé a csendes-óceáni családból”.
A Salamon-szigetek kormánya egyelőre annyit jelentett be, hogy előzetes biztonsági együttműködési megállapodást kötött Kínával, ennek részletei azonban, és hogy konkrétan mit terveznek, csak kiszivárgás útján jutottak a szomszédos országok tudomására.
Kína a zavargások miatt küldene fegyveres erőket
A megállapodástervezet szerint Kína rendőröket, katonákat és egyéb fegyveres erőket küldene a szigetországba „a közrend fenntartásának segítésére és egyéb célokból”, mivel a szigeteken tavaly zavargások voltak.
Peking hajókat is küldene rendszeresen rövidebb ott-tartózkodásra és az ellátmány pótlására. A tervezet szerint minden olyan információt, amely a két ország biztonsági megállapodásával kapcsolatos, csak Kína előzetes engedélyével lehetne nyilvánosságra hozni. Viszont azt még nem lehet tudni, hogy a megállapodást mikor véglegesítik és mikor lép életbe – írták a hírügynökségek.
A hétszázezer lakosú Salamon-szigetek 2019-ben megszakította a kapcsolatait Tajvannal – amelyet Peking Kína szakadár tartományának tekint –, és felvette a diplomáciai kapcsolatot a Kínai Népköztársasággal.
Az AP hírügynökség megemlítette, hogy ez a váltás részben kiváltó oka volt a tavaly novemberi zavargásoknak. Egy 2017-es kétoldalú megállapodás alapján a zavargások óta ausztrál rendőrök segítenek a rendfenntartásban a szigetország fővárosában, Honiarában. A megállapodás alapján ez a kontingens vész esetén gyorsan megerősíthető további rendőrökkel, katonákkal és civil tisztségviselőkkel.
Nemzetközi békefenntartó erő a 2017-es megállapodást megelőzően tizennégy éven át jelent volt a Salamon-szigeteken az ottani kormány kérésére.
A szigetország kormánya most azt mondja: csak diverzifikálja nemzetközi biztonsági együttműködését azzal, hogy Kínával is megállapodik.
Kína délkelet-ázsiai katonai terjeszkedési szándékával, a dél-kínai-tengeri feszültség megnövekedésével kapcsolatos az is, hogy március 28-án reggel közös hadgyakorlatot kezdett az Egyesült Államok és a Fülöp-szigetek Lucon szigetén, amely a Fülöp-szigetek legnagyobbika, hozta le az MTI.
Az amerikai–Fülöp-szigeteki közös hadgyakorlatoknak régre visszanyúló hagyományai vannak. Rodrigo Duterte Fülöp-szigeteki elnök évekkel ezelőtt azzal fenyegetőzött: felbontja országa katonai szerződését az Egyesült Államokkal, és helyette Kínával köt megállapodást.
A hadgyakorlaton kilencezer ember vesz részt a következő tizenkét napban.