Az ellenzéki politikus támogatta az orosz politikai vezetés elleni nemzetközi szankciókat és a korrupcióellenes küzdelmet, valamint ellenezte a Krím félsziget annektálását.
Borisz Nyemcov orosz ellenzéki politikust 2015-ös meggyilkolása előtt hónapokig követték a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) ügynökei – derül ki a Bellingcat, a The Insider és a BBC oknyomozó cikkéből. A Nyemcovot megfigyelő egyik ügynök a politikus pártfogoltja, Vlagyimir Kara-Murza, illetve Alekszej Navalnij megmérgezésénél is feltűnt.
Orosz belpolitikai körökben az akkoriban miniszterelnök-helyettesként tevékenykedő Nyemcovot Borisz Jelcin néhai orosz elnök lehetséges utódaként tartották számon mindaddig, amíg Vlagyimir Putyint ki nem nevezték ügyvivő elnöknek 1999 decemberében. Ezt követően Nyemcov tüske lett a Kreml körme alatt. Az ellenzéki politikus támogatta az orosz politikai vezetés elleni nemzetközi szankciókat, a korrupcióellenes küzdelmet, ellenezte a Krím félsziget annektálását, és független nyomozást követelt a Kelet-Ukrajna fölött lelőtt maláj utasszállító ügyében.
Nyemcov Putyin egyik legádázabb és legbefolyásosabb bírálója volt
– emlékeztetett a Bellingcat hollandiai székhelyű oknyomozó újságírói csoport a honlapján hétfőn megjelent cikkben.
Az ellenzéki politikust tíz hónapig követték az FSZB Második Szolgálatának tagjai, akik összesen 13 alkalommal tűntek fel ugyanazon a helyszínen, ugyanabban az időben, mint Nyemcov, utoljára tíz nappal a meggyilkolása előtt. A politikust 2015. február 27-én lőtték le Moszkvában, a Kreml közelében.
Az orosz hatóságok tagadták, hogy közük lett volna a gyilkossághoz, amellyel végül egy Ramzan Kadirov csecsen vezetőhöz közel álló embert vádoltak meg. Zaur Dadajev először beismerő vallomást tett, amelyet később visszavont, azt állítva, hogy kikényszerítették belőle a vallomást. Orosz emberi jogi aktivisták szerint Dadajevet megkínozták az őrizeti fogságban.
Sem a hivatalos nyomozás, sem a tárgyalás során nem sikerült megállapítani, hogy mi volt a gyilkosság indítéka, és ki volt a megrendelő.
A vádlottak az elején azt állították: bosszúból végeztek a politikussal, mert támogatta a Charlie Hebdo vicclapot, amely a muszlimokat sértő karikatúrákat tett közzé. Ennek hitelessége akkor ingott meg, amikor kiderült: a feltételezett gyilkosok még azelőtt elkezdték követni Nyemcovot, hogy bármit is mondott volna a Charlie Hebdóról. Ugyanakkor a jelenlegi nyomozásból kiderült: jóval azelőtt, hogy a csecsen csoport Moszkvába érkezett a politikus megfigyelésére, az FSZB már ráállította embereit, köztük olyanokat is, akik több orosz ellenzéki politikus megmérgezésével összefüggésbe hozhatók. Egyikük Valerij Szuharev, aki minden bizonyíték szerint az FSZB munkatársa volt akkoriban.
A megfigyelt emberek által vásárolt repülő- és vonatjegyeket rögzítik az FSZB Magisztral nevű adatbázisában. Azonban nemcsak az ő mozgásuk követhető az adatbázis segítségével, hanem az őket megfigyelő orosz ügynököké is. Ezek az információk gyakran kötnek ki korrupt tisztségviselők közreműködésével a feketepiacon, majd újságírók kezében, ahogy az a jelenlegi esetben is történt – mutatott rá a BBC.
Szuharev mozgását ellenőrizve és Nyemcovéval összehasonlítva az újságírók egyértelmű mintázatra bukkantak. Az FSZB-ügynökök rendszerint órákkal vagy legfeljebb egy nappal Nyemcov előtt érkeztek a politikus látogatásainak helyszínére, és röviddel előtte vagy utána távoztak. Szuharevet hol Dmitrij Szuhinyin, hol Alekszej Krivoscsekov ügynök kísérte. Szuhinyin vegyészeti, kriptográfiai és számítástechnikai háttérrel rendelkezik, Krivoscsekov neve pedig Navalnij megmérgezésénél is felmerült. A Bellingcat hangsúlyozta: nincs bizonyíték rá, hogy bármelyikük részt vett volna Nyemcov meggyilkolásában, amelynek módszere – pisztolyból leadott lövések – is eltér a korábban említett orosz ellenzéki politikusok esetében megfigyelt mérgezéses likvidálási kísérlettől.
Az oknyomozó újságírói csoport szerint a fenti információk fényében
megfogalmazódik az kérdés, hogy pontosan milyen szerepet játszott az FSZB Kriminalisztikai Intézete Nyemcov meggyilkolásának kivizsgálásában.
A Bellingcat által áttekintett bírósági dokumentumok szerint a gyilkossággal kapcsolatos 55 törvényszéki elemzésből 45 az FSZB Kriminalisztikai Intézetéhez köthető. A Zaur Dadajev elítéléséhez vezető DNS-vizsgálatról készült jelentést az intézet akkori igazgatója, Vlagyimir Bogdanov írta alá. Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő hangsúlyozta, hogy az esetnek semmi köze az orosz kormányhoz: „Úgy hangzik, mint egy újabb alaptalan pletyka.”
(Borítókép: Orosz ellenzéki politikus, Borisz Nyemcov volt miniszterelnök-helyettes egy nem engedélyezett tüntetésen a Vörös téren 2012. április 8-án, Moszkvában. Fotó: Sasha Mordovets / Getty Images)