Három hét után ültek asztalhoz Ukrajna és Oroszország képviselői Isztambulban, hogy megpróbáljanak érdemben tárgyalni a harcok befejezéséről vagy egy esetleges tűzszünetről. Az  egyeztetést követően az orosz védelmi miniszter helyettese az orosz állami televízióban közölte, hogy nagyon komolyan csökkentik a katonai tevékenységet Kijev és Csernyihiv környékén a bizalom erősítése és a béketárgyalások jövőbeli sikere érdekében. 

Alekszandr Fomin is Isztambulban volt a tárgyalások idején.

Értesülések szerint az ukrán delegáció a következő javaslatot tette az oroszoknak:

• Ukrajna a jövőben semleges állam lesz, nagyon erős biztonsági garanciák fejében.
• Ukrajna a jövőben nem csatlakozik egyetlen katonai tömbhöz sem, és nem enged át külföldi államnak semmiféle katonai bázist a területén.
• 15 éves, kétoldalú egyeztetési időszak kezdődik az annektált Krím félsziget jövőbeli státuszáról, de ez csak akkor kezdődhet meg, amikor teljes fegyverszünet lép életbe a harcoló felek között.

A javaslatokról az ukrán televízióban azt mondta az egyik ukrán tárgyaló, Olekszander Csali, hogy

Ha tartjuk magunkat ezekhez a kikötésekhez, amelyek számunkra alapvetők, akkor Ukrajna olyan pozícióba kerül, amelyben megőrizheti tömbön kívüliségét, atomfegyver-mentességét és semleges státuszát.

Hozzátette: ez azt jelenti, hogy Kijev nem engedi külföldi katonai bázis létesítését, nem állomásozhatnak az országban külföldi csapatok, hadgyakorlatot pedig csak az ukrán semlegességet garantáló államok egyetértésével lehetne tartani. Ezek a javaslatok már elég alapot jelentenének egy Putyin–Zelenszkij-találkozóhoz, ám jelenleg még várják az orosz tárgyalófél reagálását.

Zelenszkij elnök tanácsadója, Mihajlo Podoljak, aki egyben az ukrán tárgyalóküldöttséget is vezette, azt tette mindehhez hozzá, hogy Ukrajna semlegességének biztonsági garanciája olyan erős lenne, mint a NATO sokat emlegetett 5. cikkelye, a kollektív védelem, amely közös fellépést helyez kilátásba, amennyiben támadás érné a katonai tömb egyik tagországát. Ukrajna esetében a garanciát pedig a semlegességet biztosító aláíró államok maguk jelentenék, vagyis az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Törökország és Németország. 

A semlegességről Ukrajnában népszavazás döntene, illetve a garanciát vállaló államok parlamentjeinek is szavazniuk kellene róla.

Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője megállapította, hogy lényegi megbeszélések folytak Isztambulban. Hozzátette, hogy az ukránok által felvetett javaslatok között egy olyan biztosan volt, amelyet Moszkva nem ellenez, ez pedig Ukrajna csatlakozása az Európai Unióhoz.

Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan figyelemmel kísérjük, keddi percről percre frissülő hírfolyamunkat itt találja.

(Borítókép: Orosz–ukrán béketárgyalás 2022. március 29-én Isztambulban. Fotó: Cem Ozdel / Anadolu Agency / Getty Images)